Századok – 1933
Szemle - Divéky Adorján: Az Aranybulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya. Ism.: Eckhart Ferenc 97
szemle. 97 , mindenesetre szokatlan és még akaratlanul is megtévesztésre alkalmas eljárása sem, hogy a magyar helyneveket németre fordítja és utána zárójelbe teszi az eredeti magyar alakot. Ha németül írunk, Pozsony nevét természetesen a németül kialakult Pressburg alakban használjuk, de nem lehet szokás a németek bevándorlása előtt századokkal eltűnt magyar helységek nevét, amelyeknek soha német alakja nem volt, németre lefordítva és a szerző által alkalmazott sorrendben, vagy hozzá még az eredeti magyar alak elhagyásával közölni. Ha már a helynevek jelentését minden áron érzékeltetni akarta J., ezt oly módon kellett volna tennie, hogy a német alak fordításjellege erősebben domborodjék ki. Pedig a helynevek lefordítása sok gondot és fáradságot okozhatott J.-nak, mutatják ezt a Malomzug helynévnek Mühlenfleck, Mühlenviertel, Mühlenwinkel alakjai. Eltekintve attól, hogy a Kalansfeld, Dedemfleck stb. fordított alakok nem fedik a Kalántelek és Dedemzug magyar jelentését, névfordítási buzgalmában J. még egy leiterjakabot is elkövet. A Balogkereke helynevet, valószínűleg az „Ezt a kerek erdőt járom én" népdal alapján azzal a magyarázattal, hogy a kerek szó erdőt is jelent, Balogwald-ra fordítja le, holott a Balog-, Becsekereke stb. helynevek a vámszedőhely jelvénye, a kerék után vámhelyet jelentenek. Ez a minden helynevet németre fordító eljárás— amelyre a szerző bizonyára a kiadó óhajára jobb meggyőződése ellenére kényszerült —épp oly mosolyt keltő, mintha Berlin és München helyett magyarul ,,Medvécské"-t és ,,Barát"-ot írnánk. Mindezen erőszakoltságok ellenére készséggel elismerjük a szerző anyaggyűjtő és történetírói érdemeit, hiszen olyan vidékről írta munkáját, melynek okleveles anyaga a török hódoltság folytán elpusztult és a maradékot sok helyről és nagy fáradsággal kellett összehordania. Fekete Nagy Antal. Divéky Adorján: Az Aranybulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya. (Akad. Értek, a tört. tud. köréből XXV. k.) Budapest, 1932 8° 29. D. célja tisztázni e kis értekezésben, hogy „mily befolyásokérvényesültek az aranybulla szerkesztésénél s főleg, hogy annak záradéka — az ellentállás joga — mily hatás alatt jött létre." Marczali és követői felfogásával szemben visszautasítja az aragón hatást, mert Aragóniában csak 1287-ben foglalták írásba az ellenállás jogát. Ehelyett a jeruzsálemi királyság alkotmányának hatását bizonyítja azoknak az érintkezéseknek a vázolásával, melyek II. András keresztes hadjárata alkalmából magyar és cipruszi lovagok, illetőleg egyháziak között végbe mehettek. Ezzel azonban azt szegezhetnék szembe, hogy a jeruzsálemi alkotmány ellenállási joga, mint D. maga is megjegyzi, a Livre des assises de la Cour des bourgeois-ban van lefektetve, melyet 1229 és 1244 közt, tehát a mi aranybullánk kiadása után foglaltak írásba. (Chénon, Histoire générale du droit français 1926. T. 652.) Ha pedig megengedjük, hogy ez a jog a jeruzsálemcipruszi alkotmányban az írásbafoglalás előtt is megvolt, semmi ok sincs arra, hogy ezt az engedményt Aragóniával szemben ne tegyük meg. D. szerint az ellenállás joga és egyéb az Aranybullában is meglelhető kiváltságok a keresztesek keleti hűbéres államainak sajátságos fejlődése folytán jöttek létre s az európai lovagok a későbbi keresztes hadjáratok idejében ismerkedtek ott meg velük. Az engedelmesség megtagadásának gondolata, mint azt Kern alapvető munkájában (Gottesgnadentum und Widerstandsrecht), melyet különben D. is idéz, kimutatta, egyrészt egyházi tanításból, másrészt a germán kölcsönös hűség közjogi fogalmából, éppen a hűbérjogtól befolyásolt gondolkozásból eredt, hogy aztán a XIII. és XIV. században Európa- Századok. 1933. I—III.