Századok – 1935

Tárca - Hajnal István: Fináczy Ernő † 265

Tárca. A neveléstudománynak magyar nagymestere, társulatunk igazgatóválasztmányának tagja, eltávozott közülünk. Neve, egyé­nisége egy hosszú emberöltőn át fogalom volt a maga tudományá­nak, de minden más tudományágnak területén is, amely saját jelene és múltja, az emberi társadalom életében vitt szerepe iránt érdeklődött. Belső okai vannak annak, hogy sokan elsősorban a történet­tudóst látták benne . Erős elméleti, filozófiai képességei nem lettek egyoldalúan úrrá felfogásában, ami benne a nevelés lényegéről kialakult. Nemcsak gondolatokat és embereket vizsgált, hanem azt, hogy a nevelésnek természetes, vagy mesterséges módszerei, ösztönös vagy okszerű elvei milyen kölcsönös viszonyban állottak a különböző korszakok társadalmával, miként nőttek ki azokból, vagy módosultak általuk. És ezért a szellemi fejlődésnek minden filozófiatörténetnél, műveltségtörténetnél életteljesebb, jelentő­ségükben átérthetőbb leírását adják Fináczy művei, valósággal társadalmi súlyát a különböző korszakokban feltörő gondolatok­nak. Aki úgy érzi, hogy a szellemi mozgalmak, a tudományos eredmények nem csupán saját zárt belső törvényszerűségük szerint alakulnak és járják be fejlődéspályájukat, s hogy a társa­dalmat nem csupán felülről adott parancsszavaikkal késztetik a fejlődésre, hanem átérti a szellemnek és társadalomnak elválaszt­hatatlan együttes életét, az elsősorban a nevelés történetében igyekezzék tanulságokat keresni. Ez a történet magának a gondo­lat társadalmiságának, intézményességének története. Fináczy művei a magyar közönségnek azon, más téren, sajnos, ritka alkalmat nyújtják, hogy magyar tudós és író vezesse végig az emberiség egész neveléstörténetén és hogy ezúttal a m­­agyar­ fejlődéssel is ugyanazon író ismertesse meg. Sőt,­ ha valaki idegen írók neveléstörténeti műveit olvassa, szembetűnővé lesz előtte Fináczy munkájának határozott előnye velük szemben. Mindegyiknél tisztábban látja az arányokat, az egyes eseményeknek, mozgalmaknak, gondolatoknak jelentő­ségét. Minden más, nagyobb nemzet írója önkéntelenül is bizonyos mértékben egyoldalúan lát, saját nemzete kultúr­szerepének hatása alatt . Fináczyé igazi kiegyenlített, euró­pai tekintet, amit különben ifjúságától kezdve beható külföldi tudományos kutatások alakítottak ki benne. A nagy nemzetek hatalmas kultúrversenyét a múltban bensőséges biztossággal figyeli és egyenlően érzi igaz erejüket. Előadásmódja nem stílus, hanem a szavaknak az élet és súly szerint való kiosztása , és ezzel a múltból szóló régismert gondolatok, mondatok valóságszerű, drámai életre ébrednek újra. A krisztusi tanokból vett idézetek FINÁCZY ERNŐ : 1860—1935

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék