Századok – 1941
Történeti irodalom - Szabó István - 71
71 TÖRTÉNETI IRODALOM dalmát. Az államvezetés, a hatóságok, a képviseletek formái mutatják, hogy mily mértékben sikerült a nyugatias megalapozást magával vinnie rendiséggé alakult társadalmunknak. A nagyurak szerepe a kormányzatban, az országgyűlés, a megye előtérbe lépése arra vall, hogy nem teljes értelmű hűbériség dolgozott itt előzőleg ; az érdekképviselet a vagyonban, a kiváltságoltak tömeges szervezkedésében erősebbeknek fölülkerekedését hozza az elmélyülő, csöndes foglalatosságokon. Azonban e tanulmányok óvatos s mégis biztos kézzel nyúlnak a külső formák mögött rejlő kifejezettenebb belső viszonyulásokhoz is, mint pl. a familiaritáshoz ; ha nem is a nyugatihoz hasonló szilárdsággal-részletességgel, a főúr s a nemes viszonyában mégis a hivatásszerű szolgálaton alapuló szabályozott kölcsönösség uralkodik. Ez a szakszerűséget magában rejtő tagozódás folytatódik az alsóbb rétegekben is. A magyar mezőváros sajátos képlete az egyik határozott tanúsága ennek, bizonyítja, hogy a nemesi-földesúri felsőség méltányos helyzetet biztosított a földművességen felülemelkedő foglalatosságoknak, s hogy a polgárság nyugatias szervezete nálunk is természetes, a parasztságból kinövő képződményekre támaszkodhatott. Mindenesetre érdekes lett volna, ha e kötetek külön tanulmányt szentelhettek volna hivatalnokságunk konkrét, részletes leírására is ; hogy mennyiben a szakszerű társadalomtagozódásoknak, s mennyiben a nyersebb politikai erőknek lecsapódásai. A 111. kötet fejlődést összefoglaló tanulmánya Lukinich Imre tollából való : a megváltozott magyar élet, a három részre szakított organizmus minden részletét s összefüggését bemutatja, tudós higgadtsággal teszi érthetővé a legnehezebb kérdéseket is, a politikától a vallásig, iskoláig, népi életig. Reális ítéletű s mégis melegséggel teli : szempontjai mint alapmotívumok kísérik végig az egész kötetet. A három országrész rendi társadalmát, Istványi Géza érdekes tanulmánya szerint, elsősorban az intellektuális módszerek terjedése mozgatja meg, ez teszi a köznemességet a társadalom gerincévé. Ha teljesen az intellektualizálódó szakszerűség lett volna úrrá, nálunk is a polgárság jutott volna ily jelentőségre. A nemesség azonban érdekközösség is, sajátos, fejletlen módosulása a nyugati középosztálynak és emellett sajátos módon törik át a rendi rétegződést egyes népi elemek továbbélő külön közösségei, szervezetei is. A művelődéstörténet régibb érdeklődési köre elsősorban a magasabb kultúrjelenségeket ölelte fel , most ellenben már bámulatos módon tudja felszínre hozni népi történetünk alapvető formáit. Számos tanulmány foglalkozik ezzel , s a többi is kivétel nélkül e közös végső talajra irányítja minden kultúrforma vizsgálatát. Mályusz Elemér a kutatás új módszereivel körvonalazza népiségünk elterjedését az ország határai között a középkor végén, s a népsűrűség megállapításával kimutatja hatalmas számbeli fölényünket (77%) az akkor már folytonosan beszivárgó idegen népelemek fölött . Szabó István ugyancsak sajátosan kiképzett módszerekkel ad képet a magyarság pusztulásának okairól