Századok – 1942
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133
134 HAJNAL ISTVÁN" ben. Mert ez az érdekkölcsönösség éppen az orosz rendiség jellemzője. Figyelmeztet arra is, hogy az elvi elkülönülés ott a legélesebb, legkérlelhetetlenebb, ahol a társadalom az eleven érdek törvényeinek enged. (Az üres racionalizmus és az ösztönös érdek: határfogalmak. Együttesen dolgoznak a társadalomrétegek éles elvi elkülönítésén és az elkülönítés makacs elvi megrögzítésén. Ahol a társadalomstruktúrát nem dolgozza át mélyen a szokásszerűség, ott nincs kellő ellenállóképesség az erősebbek érdekével szemben, teljes alávetettségen s uralmon alapidő rétegződés keletkezik, a felülkerekedettek szövetkeznek egymással és együtt az államhatalommal, hogy az alulmaradtak munkáját használhassák. Az orosz fejlődés feltűnő példája azonban mégiscsak bizonyítja azt is, hogy a nyugati rendiség kialakulása is bizonyos fordulat a fejlődésben; az életközel, tapasztalati, szemléletes módszerek mellett új, elvonatkozottabb, elvi alapokat érvényesítő módszerek lépnek működésbe. Gyenge, sekélyes struktúrájú társadalmaknál egyszerű a fordulat: az erősebb joga érvényesül; e célra nem szükséges semmi különös intellektuális felszerelkedés. A nyugati fejlődésben azonban minden kicsiny társadalomképlet, minden családüzem sokoldalú, életteljes képződmény, az irracionális emberinek izmos, szokásszerű érvényesülésével, s egymás közt is bonyolult illeszkedésekkel. Itt mélységes életanyagot kell feldolgozni, hogy a tisztán szokásszerű hűbérier társadalom a rendi tagozódásra fordulhasson át. Mert idővel minden fejlődésnek át kell fordulnia a tapasztalati, szemléletes szomszédságviszonyokról az általánosabb rétegeződésre, amint a szűkebb körben kialakult formák általánosabb összefüggésekbe sorakoznak. Ha a szokásszerűség mély és sokoldalú, akkor az életteljes formáktól való "elvonatkozásnak" ez a folyamata rendiség kialakulására vezet. A családi üzem, amely az életformák, foglalatosságok hagyományos üzeme, közösséget vállal más hasonló családi állapotokkal. A rendiségbe beleszületnek az emberek, de nem csupán a születés tartja meg "őket ottan, hanem, a családnak társadalmiasan „szakszerű" üzeme. A „szakszerűség" még nem modern értelmű, még a „társadalmiasságon" e Ez a hangsúly: még nem célszerűség a szakmunka lényege, hanem a társadalmi környezetbe való beilleszkedés, érdekkölcsönösség helyett az élet sokoldalú, irracionális igényeinek kölcsönös kielégítése. A kézműves például még nem csupán szükségleteket elégít ki, hanem a helyi társadalomélet emberi önérzetét, a léleknek és a természetanyagnak kísérletező művészi kapcsolatát is szolgálja. Ugyanilyen társadalmias a szerepe a pap-