Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133

134 HAJNAL ISTVÁN" ben. Mert ez az érdekkölcsönösség éppen az orosz rendiség jellemzője. Figyelmeztet arra is, hogy az elvi elkülönülés ott a legélesebb, legkérlelhetetlenebb, ahol a társadalom az eleven érdek törvényeinek enged. (Az­ üres racionalizmus és az­ ösztö­­nös érdek: határfogalmak. Együttesen dolgoznak a társa­dalomrétegek éles elvi elkülönítésén és az elkülönítés makacs elvi megrögzítésén. Ahol a társadalomstruktúrát nem dol­gozza át mélyen a szokásszerűség, ott nincs kellő ellenálló­képesség az erősebbek érdekével szemben, teljes alávetett­ségen s uralmon alapidő rétegződés keletkezik, a felülkere­kedettek szövetkeznek egymással és együtt az államhatalom­mal, hogy az alulmaradtak munkáját használhassák. Az orosz fejlődés feltűnő példája azonban mégiscsak bizonyítja azt is, hogy a nyugati rendiség kialakulása is bizonyos fordulat a fejlődésben; az életközel, tapasztalati, szemléletes módszerek mellett új, elvonatkozott­abb, elvi alapokat érvényesítő módszerek lépnek működésbe. Gyenge, sekélyes struktúrájú társadalmaknál egyszerű a fordulat: az erősebb joga érvényesül; e célra nem szükséges semmi külö­nös intellektuális felszerelkedé­s. A nyugati fejlődésben azon­ban minden kicsiny társadalomképlet, minden családüzem sokoldalú, életteljes képződmény, az irracionális­ emberinek izmos, szokásszerű érvényesülésével, s egymás közt is bonyo­lult illeszkedésekkel. Itt mélységes életanyagot kell feldol­gozni, hogy a tisztán szokásszerű­ hűbérier társadalom a rendi tagozódásra fordulhasson át. Mert idővel minden fejlődésnek át kell fordulnia a tapasztalati, szemléletes szomszédságviszonyokról az álta­lánosabb rétegeződésre, amint a szűkebb körben kialakult for­mák általánosabb összefüggésekbe sorakoznak. Ha a szokás­szerűség mély és sokoldalú, akkor az életteljes formáktól való "elvonatkoz­ásnak" ez a folyamata rendiség kialakulására vezet. A családi üzem, amely az életformák, foglalatosságok hagyományos üzeme, közösséget vállal más hasonló családi állapotokkal. A rendiségbe beleszületnek az emberek, de nem csupán a­ születés tartja meg "­őket ottan, hanem, a családnak társadalmiasan „szakszerű" üzeme. A „szakszerűség" még nem modern értelmű, még a „társadalmiasságon" e Ez a hang­súly: még nem célszerűség a szakmunka lényege, hanem a társadalmi környezetbe való beilleszkedés, érdekkölcsönös­ség helyett az élet sokoldalú, irracionális igényeinek kölcsönös kielégítése. A kézműves például még nem csupán szükségle­teket elégít ki, hanem a helyi társadalomélet emberi önérzetét, a léleknek és a természetanyagnak kísérletező­ művészi kap­csolatát is szolgálja. Ugyanilyen társadalmias a szerepe a pap-

Next