Századok – 1942

Történeti irodalom - Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. Ism.: Hajnal István. 358

356 TÖRTÉNETI IRODALOM 358- tanulmányok természetesen nem mondhatják el azokat az esemé­nyeket, amelyekről az akkori olvasóközönség frissen értesült, a mai olvasó ezért igen sokszor nem látja az összefüggést az események és B. fejtegetései között, a finomabb célzásokat meg éppenséggel nem érti. A kötet értékét nagyban emelte volna, ha a szerkesztő e tekintetben jobban az olvasó segítségére jön. De így is hálásak vagyunk Tóth Lászlónak, hogy a folyóiratokban és napilapokban elszórt, nehezen hozzáférhető anyagból a legérté­kesebbet gondos válogatással közkinccsé tette. Hadrovics László. Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. (Magyarságismeret, V.) Budapest é. n. 8° 168­1. Nem történeti munka, de valóban bensőséges egybe­forrasztása a történeti és a társadalomtudományos vizsgálatnak. A szerzőnek egészen különleges képessége van arra, hogy gyakor­lativá tegye az elméletet. A magyar paraszttársadalom az ő számára átélt élmény. Mint maga mondja, sokféle belső viszon­tagság után, materialista s egyéb szociológiai elméletek után rá kellett jönnie, hogy ezt az élményt, a mai parasztéletet, azt, ami most „történik", csak évszázadok történetének folytatása­képen lehet megérteni. Különös varázsa a könyvnek az, hogy­­gyakorlati szociológia akar lenni, s éppen ezért tartja szükséges­nek a történeti magyarázatot. Minden másfajta szociológia elvont elmélet marad, nem adja az életnek egészét, hiányzanak belőle a kiszámíthatlan, irracionális emberi indítékok, amiknek megértése nélkül társadalomviszonyokat megítélni s kezelni nem lehet) „A parasztság értelmét" tehát nem a földművelő, a falusi, a munkás vagy a „nép" fogalma adja meg. Különleges társadalmi üzemmenet, sajátságos formaképződés hozta létre egykor, köz­vetlen, szoros érintkezésre utalt egyének egymásba illeszkedő társadalmi helyzete. Nem kényszerből, úr és tőke iránt, dolgozik, hanem társadalmi állásának törvényerejű gyakorlatánál fogva. A rendiség kialakulása után is a mindennapi élet gyakorlatában önálló, s ezért önkéntes vállalással is elfogadható életlehetőség marad, bár ekkor már idegenebb, a paraszthelyhez, a telekhez kapcsolódó az úrnak-parasztnak viszonya. Aki hozzászokott a „rendiség" fogalmának egyszerű uralmi rétegeződésként való kezeléséhez, annak számára e fogalom bizonyára szemléletessé, életteljessé válik, amidőn e mű a mai parasztságot mint mai nagymértékben rendi társadalomszerve­zetet ismerteti. (Pedig a magyar társadalom nem a maga testében, hanem maga alatt képezte ki a parasztság rendjét; innen a paraszt­ság különös merevültsége a nyugatival szemben. A technika, a kapitalizmus, a jogegyenlőség megváltoztatta az egész társa­dalmi légkört, értelmetlenné tette a rendi társadalomformák egész emberi tartalmát , s mégis ma is megmaradtak a régi formák az elmaradt parasztságban, a felső osztályok ma is, a régi kölcsönösség nélkül is élni akarnak e számukra előnyös helyzettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék