Századok – 1947

Tanulmányok - DECKER-HAUFF; HANSMARTIN: A legkorábbi magyar-bizánci házassági kapcsolatok 95

96 НД VSMABTIX TÏECKKR-HAl'FF nak s utóbb még­ többször is igyekezett megszerezni a bíbort­. Ez a magyar trónra került bizánci 110 már 1­177 április 25-én elvesztette férjét, s fiatal özvegyként újra hazatért Bizáncba." Anyai nagy­bátyja, Nikephoros Botaneiates csak­ ez után, 1077 október 2-án lépett fel trónkövetelőként Kis-Ázsiában, s változatos harcok után csak 11178 április 3-án koronázták ünnepélyesen császárrá Konstanti­nápolyban." így a­ magyar király özvegye csak utólag lett a bizánci császár unokahugává, s ez a dicsőség is csak rövid ideig tartott. III. Nikephoros koronázása után, éppen három évvel, 1081 április 4-én elveszítette a trónt. Az uralmat sokkal tehetségesebb vetélytársa, Alexios Koormenos ragadta magához, Nikephoros pedig kolostorba vonult.10 Bármennyire érdekes is ez­ a magyar-bizánci h­ázasság, ezzel kapcsolatban mégsem beszélhetünk a szó tulajdonképein értelmében az uralkodó bizánci dinasztiával létrejött kapcsolatról. Hiszen amikor I. Géza 1074/5 táján ezt a második feleségét elvette, még a Dukas­családból való VII­ Michael császár uralkodott. Azt pedig senki sem láthatta előre, hogy Synadene egyszer majd császári unokahúggá lép elő. És mégis, valószínűleg már akkoriban megvolt, egy ilyen — eddig nem ismert — házassági kapcsolat az Árpád-család s a Bizáncban éppen akkor uralkodó dinasztia között. Ez az első családi kapcsolat, amiről most már tudunk, s nagyon alkalmas arra, hogy jellegzetes módon fényt derítsen Magyarország politikai helyzetére a XI. század második felében. A következőkben vázolhatjuk mindazt, amin ez az eddig ismeretlen tény alapszik: Az 1167 és 1174­­között keletkezett „Historia Welforum­".11 a Welf uralkodóháznak ez a családi története, mely VI. Welf herceg meg­bízásából s valószínű közreműködésével íródott, a megbízó anyjáról. "W­ilfhildról, Magnus szász herceg és Zsófia magyar királyleány leányáról ezt a tudósítást adja. ..Qui (t Fekete­­Henrik herceg, 1126) uxorem jam ductum paire vivent« de Saxonia aeeepit, filiam Maginonis dneis et Sophiae, sororis regis Ungariae Colomanni, Wulfhildem nomine. Brat tarnen eadem Sophia antea cuidam de Carinthia copulata, ex quo geiiuit Poponem "marchionem, qui duas filias suas imam Berhtöldo eoniiti de Andehse, aliam Alberto comiti de Bogen copulavit. Porro soror huius Sophiae regi Graccoruyn пир sit. e Így pl. a magyar királyné feltételezett dédapja, Nikephoros Phokas is. Ennek atyja, Bardas Phokas két ízben is megkísérelte a trón megszerzését: I. Ioannes Tzimniskes és I­. Basileios uralkodása idején., Ugyanígy az ő atyja, "Leon Phokas is. Vö. Du Gange, i. e., 149.­­­. 1. és G. Ostrogorsky, Geschichte des byzantinischen Staates. München, 1940. (Byzant. Handbuch, hrsg. v. W. Otto, v. 2.) 208, 214. 1. 7 I. Géza halála napjára nézve J. M. Büdinger megjegyzését: Ein Buch ungarischer Geschichte (1058—1100). Leipzig, 1866. 63. 1. és 2. jegyz . Skvlitzes i. h. 9 Ostrogorskv. i. m 246. 1. 10 Du Gange, i. m. 164. 1. 11 L. most E. König kitűnő új kiadásában: História Welforum. neu hrsg., übersetzt und erläutert v. —- —. (Schwäbische Chroniken der Stauferzcil, Bd. 1.) Stuttgart—Berlin, 1938.

Next