Századok – 1947
Hírek - Vidéki közgyűjtemények háborús károsodásai (Vargha László) 360
VIDÉKI KÖZGYŰJTEMÉNYEK HÁBORÚS KÁROSODÁSAI Vidéki közgyűjteményeinkben — múzeumainkban és könyvtárainkban — a háborús események következtében igen jelentős károsodások keletkezteti. Jóformán valamennyi intézmény épülete és gyűjteményanyaga is súlyosan megsérült, megrongálódott, illetőleg elveszett, s több helyen megsemmisült. Szerencsés kivétel a pécsi Baranya Vármegye Múzeuma, amely teljes egészében sértetlen: sem az épületében, sem gyűjteménye anyagában nem történt károsodás. Az egyes intézmények veszteségeiről, károsodásairól teljes és részletes kárfelvétel még nem áll rendelkezésre. Sok helyen ugyanis nemcsak a gyűjtemény anyaga rongálódott meg, pusztult el, hanem a leltári naplók, szakkatalógusok, feljegyzések stb. is nagymértékben megsérültek, elvesztek, illetőleg megsemmisültek. Hozzájárul mindezekhez még az is, hogy az egyes intézményekvezetői sorában, részben a háborúsidők és események, részben más egyéb okok következtében, az elmúlt évek alatt jelentős személyi változások is történtek. A kárfelvétel ezek miatt természetszerűleg még sok helyen hiányos és kiegészítésre szorul.« A károsodás okai is igen sokfélék, s szétágazók: harci cselekmények, légitámadások, katonai beszállásolások és a kivonuló csapatok rombolásai, hatósági kiürítések; a múzeumvezető gondatlansága, eltávozása, menekülése; a különböző (katonai, polgári) jellegű és mérvű fosztogatások, a múzeum épületének (helyiségének) másirányú (pl. katonai kórházi, kaszinói, raktári, párthelyiségi) igénybevétele változóan, vagy együttesen, egyidejűleg vagy sorozatosan, okoztak pótolhatatlan kárt a vidéki múzeumok épületeiben, berendezésében, felszerelésében és gyűjteményanyagában. A következőkben — e rövid tájékoztató beszámolóban — vidéki múzeumaink —• néprajzi és régészeti stb. anyagának ugyancsak jelentős veszteségeit, károsodásait csupán általánosságban említve — jelen esetben elsősorban a történeti (helytörténeti) és a képzőművészeti vonatkozású károsodásait, veszteségeit összegezzük. I. Közgyűjtemények 1. Balassagyarmat. Nógrád vármegyei Nagy Iván Múzeum. (1891. alap.) Kitűnő néprajzi gyűjteménye mellett történeti anyaga is igen jelentős volt. Madách-relikviák (Madách bölcsője, bútorai, könyvei, kéziratai, használati tárgyai), Nagy Iván jeles történész hagyatéka (bútorai, könyvei, kéziratai) mellett értékes helytörténeti anyaggal is rendelkezett. Régészeti anyaga viszonylag csekély volt. Könyvtára (főleg Nagy Iván általános jellegű régi könyvgyűjteménye, több olasz kódex, régi magyar kiadványok stb.) kb. 13.000 kötetből áll. Katonai beszállásolás, fosztogatás és rablás következtében a muzeális anyag legnagyobb része, kb. 80%-a, a könyvtár töVo-a megsemmisült. — 2. Debrecen Déri Múzeum és Közművelődési Könyvtár. (1902. alap. A kettős intézmény országos viszonylatban egyike volt a legszebben elhelyezett, s felszerelt gyűjteményeknek. A régi Városi Múzeum és a könyvtár, valamint Déri Frigyes nagyértékű hagyatékának egyesítéséből alakult, új korszerű épületében 1930-ban nyílt meg, majd később a Déri György népművészeti gyűjteménnyel bővült. Elhelyezésével, gyűjteményeinek változatos gazdagságával európai színvonalon áll. A múzeum épülete légitámadások következtében súlyosan megsérült; gyüjteményanyagában azonban viszonylag kevés volt a veszteség. Közművelődési jellegű könyvtárának károsodása jelentéktelen. A károsodás átlag kb. 5—10%-os. — 3. Győr. Városi Könyvtár. (1898. alap ) A közművelődési könyvtár jelentős része a Milkovics—Zámory-féle könyvanyag. A könyvtár helyisége légitámadás következtében megrongálódott; a könyvanyagának egy része a felszabadulás alatt eltűnt. A károsodás kb. 5—10%-os. — 4. Kaposvár. Vidéki múzeumaink néprajzi anyagának háborús veszteségeiről 1. az Ethnographia LVI. (1945) évf. 76—80. l.