Századok – 1956

SZEMLE - Hajnal István: Külföldi kritikák egy magyar írástörténeti munkáról 470

SZEMLE KÜLFÖLDI KRITIKÁK EGY MAGYAR ÍRÁSTÖRTÉNETI MUNKÁRÓL• Bár nézetem szerint még korai a dolog, mert munkám külföldre küldése óta még csak mintegy egy esztendő telt el, a Századok szerkesztőségének szíves felszólítására a következőkben számolok be a nyugati történetírás állásfoglalásáról kutatásaimat ille­tőleg. Az érdeklődés aránylag élénknek nevezhető.­ Itt csak azon ismertetésekről szólok, amelyekben kritika is foglaltatik. Megemlítem mégis a Mercure de France (1955. már­cius 1.) és a Bulletin critique du livre français (1955. február) közleményeit, mert jellemző­nek vélem, hogy ily általános szemlék is foglalkoztak, mint könyvérdekességgel, egy magyar írástörténeti munkával. Munkám legfőbb tételei, a középkori egyetemen folyt írásoktatásról s annak mód­szereiről, az oklevélírás és oklevélszerkesztés egyetemi kurzusairól, az európai okleveles gyakorlat egyetemi leszármaztatásáról , mélyen belenyúlnak sokféle speciális diszciplí­nába és az általános európai kultúrtörténet kérdéseibe is. Egynémely bírálat hangja szokatlanul ingerült ; nincs senki, aki véglegesen bizonyítottnak venné valamennyi fel­tevésemet és ritka a feltétlen helyeslés az egyes részletekben is." Az American Historical Review-ban (1955 július) G. B. Boyce-nak, az egyetem­történet specialistájának kritikája már rövidségénél fogva is egyenesen megsemmisítőnek van szánva, belefoglalva előző idegennyelvű dolgozatainkat is. Az egyetemi elemi okta­tásról szóló fejtegetéseink, mondja, régismert és sokat használt forrásokon alapulnak, amelyek nem alkalmasak az írásoktatás tényének bizonyítására. Az okleveles gyakorlat egyetemi származására vonatkozó fejtegetéseinket illetőleg kétségbevonja, hogy a paleo­gráfusok és diplomatikusok helyeslésével találkoznának. Hasznos dolog néha — adja végül a tanácsot —, ha a szerző teóriák gyártása helyett az adatokra épít. A „Revue d'Histoire Ecclésiastique" nemzetközi tekintélyű belga folyóirat, amely különös figyelemmel regisztrálja mindig a paleográfiai-diplomatikai irodalmat is. P. Gorissen itt (Vol. L. No 2—3.) igen részletesen elemzi munkánk gondolatmenetét. Sajnos, többszörösen hibásan idézi szövegünket, vagy hibásan adja vissza tartalmát. Igen kompromittáló lett volna pl. reánk nézve, ha azt írtuk volna, hogy „a grammatika okta­tása volt a középkori egyetemnek lényege", „részese volt az egyetem lényegének" helyett. „Rendkívül zavaró — mondja —, hogy a szerző az újkor századaiból vett példákat ki­fejezetten érvényeseknek jelenti ki a középkori egyetemre vonatkozóan is" — holott mi a hivatkozott helyeken csak „következtetések levonásáról", „inspirációkat merítés­ről" beszélünk , ha az egyetem még az újkorban is tömegével tanított előzetes iskolázás nélkül jött gyermekeket, így a középkorra is feltehető ez. A bírálat nem is kockáztatja meg az egyetemi elemi oktatás tényének határozott cáfolatát, csak annyit, hogy nem valószínű, hogy idegenből tömegesen jöttek volna gyermekkorban a tanulók. Ebben termé­szetesen sok igazság lehet ; azonban a forrásokat, amelyek szerint a jórészt a vidékiek elszállásolására szolgáló egyetemi kollégiumok zsúfolásig tömve voltak gyermek-gramma­tikusokkal, mégsem lehet ily odavetett megjegyzéssel elintézni. Igaz az is, hogy nem lehet határozottan különválasztani a tulajdonképpeni írásnak s másrészt az orthográfiának tanítását ; de azt hisszük, hogy amikor a tanító betűzve, s aztán a szavakat kétszer s többször is ismételve diktált tanulóinak, mint az a „pronunciare ad pennum" mód­szerénél történt, az oktatás igen közel állott az írásoktatáshoz. Az az állítás, hogy e mód­szer általában véve el volt tiltva az egyetemeken, szöges ellentétben áll a bőséges forrás­anyaggal. Úgy látjuk, a bíráló hallgatólagosan mégiscsak belenyugszik abba, hogy a középkori egyetemen legalábbis valamiféle elemibb fokú, diktálásra végzett írásgyakor- 1 Hajnal I. : L'enseignement de l'écriture aux universités médiévales. (Studia Historica, Bpest, 1955.188 1.) s Eddig 2 amerikai, 3 francia, 1 belga, 3 német folyóiratban megjelent ismertetésről van tudomásunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék