Századok – 1957

Szemle - Kőszegi Imre–Pap János: Kempelen Farkas (Ism. Hajnal István) 415

KŐSZEGI IMRE—PAP JÁNOS KEMPELEN FARKAS* (Budapest „Művelt Nép" Kiadó, 1955. 186­1. számos kép) Szerencsés gondolat volt a talányos egyéniségű Kempelen életrajzának kiadása. A feldolgozásnak, szerintünk, súlyos hibái vannak , de a szerzők kétégtelenül buzgó fáradozása jelentős tudománytörténeti problémákat is hozott felszínre. A hibák tanul­ságául és a problémák hangsúlyozása céljából érdemes tehát a kiadvánnyal itt kissé bővebben foglalkoznunk. Kempelen Farkas egyidőben csaknem „világhírű" ember volt, Amerikát is beleértve a „világba". Hírét, vagy hírhedtségét főként „sakkozógépének" köszön­hette. Kiváló tudósok és írók foglalkoztak Kempelen „találmányával" kapcsolatban azzal a problémával, hogy lehet-e oly gépet készíteni, amely gondolkodik. De egykorú le­leplező iratok is jelentek meg s maga Kempelen is többször úgy nyilatkozott, hogy gépe egyszerű trükk. Az életrajz végül is igazolja a leleplezéseket : a gépbe egy jól sakkozó ember volt bujtatva s ez mozgatta, ügyes szerkezettel, a török bábú karját s ujjait, amelyek a sakkfigurákat rakosgatták. Az eset tehát igazán nem tartozik a tudománytörténet körébe, csak annyiban, hogy jellemzi a XVII. század végének, a felvilágosodásnak már amúgy is közismert hiszékenységét a tudomány végtelen lehetőségeiben. Voltak azonban Kempelennek más alkotásai is, amelyek a korszakot kevésbé érdekelték. Közöttük legjelentősebb a,,beszélő­gép" : szerkezet, amely emberi hangokat, szavakat, mondatokat ejt ki, h­a a megfelelő billentyűket lenyomják. Ez a gép volt a szerzők szerint Kempelen igazi, több évtizedes szenvedélye , a sakkozógép pedig a szenvedése : vásári­ mutatvány, amely uralkodói parancsra készült és amellyel alkotója parancsra járta volna végig Európa országait, elvonván a figyelmet valódi tudományos eredményeitől. A beszélőgép megszerkesztéséhez szükséges volt az emberi beszélő szerveknek, a hangok keletkezésének igen finom meg­figyelése és bámulatosan érzékeny mechanizmusok által való leutánzása. Kempelen egy terjedelmes kötetet adott ki munkája eredményeiről. A fonetika modern tudománya is, a magyar és a nemzetközi egyaránt, elismeri Kempelen egyes alapvető, korát megelőző, s ma is használható eredményeit e téren. Tehát Kempelen mégis értékes tudós volt. Hihetetlenül sokoldalú ember. Mint a pozsonyi kamara tisztviselője, 1766-ban tűnik fel először technikai készségével, amikor az újjáépített pozsonyi királyi vár víz­ellátását oldja meg ; később a budai várét is , majd a schönbrunni szökőkutak szerkesz­tésében van szerepe. Bányavízemelő gépet szerkeszt, amelyről alig tudunk többet, mint hogy ő „reakciós" hajtásúnak nevezte, s hogy nem került alkalmazásra. Tervet készített az Adriához vezető csatornáról. Új rendszerű „tűzgépeket", azaz gőzgépeket szerkesz­tett, amelyekre szabadalmat is kapott. Foglalkozott a léggömbnek akkor oly izgalmat keltett problémájával is. De sikert ért el a vakok írásoktatására szolgáló készülékével is. Kitűnően értett a rézkarc művészetéhez is. Írt színműveket és verseket is. Kiváló adminisztrációs képességét, szociális érzékét bizonyítja kormánybiztosi működése a bánáti telepítéseknél. Komolyan kell tehát őt vennünk. Jó koncepciónak kell tartanunk a szerzők elgondolását, amely szerint a sakkozógép tragikum volt Kemplen életében. Csakhogy a szerzők túl egyszerűen igyekeznek keresztülvinni e gondolatukat, Kempelent szenvedő és küszködő hősnek ábrázolni. Erre nyiván a kiadvány népszerűnek szánt természete csábította a szerzőket. Munkájuknak különösen első részeiben költött párbeszédekkel igyekeznek hatást kelteni Nézetünk szerint ez a módszer nem való tudományos könyvbe, még népszerűsítőbe sem ; inkább me zavarja, mint lelkesíti az olvasót, nem tudván tisztán elválasztani a valóságot a költeménytől. Határozottan tisztázott tények világos előadása : ez az igazi népszerű­sítés. A legegyszerűbb olvasó sem kíván mindenáron hőst látni az egykori magyar tudós­ban, az igazi tanulság a tárgyias emberábrázolásban rejlik. Senki sem fogja elhinni, hogy Kempelen csakis császári parancsra járta végig Európát sakkozógépével. A kor­ . Nemrég elhunyt nagynevű történetírónk hagyatékából tesszük közzé ezt a, szinte tanulmányszámba menő bírálatot, mely értékes szempontokat nyújt a technika történetének kutatásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék