Századok – 1957
Szemle - Kőszegi Imre–Pap János: Kempelen Farkas (Ism. Hajnal István) 415
SZEMLE szerzők is azt mondják, hogy : ,,a kondenzátort Kempelen számos jel szerint Wattot megelőzve találta fel, mert ő egyszeres működésű gépen alkalmazta a hengeren kívüli gőzsűrítést, Watt pedig csak kettős gőzgépénél" (106. 1.). Watt azonban már 1765-ben feltalálta a kondenzátort, mégpedig már az egyszerű hatású gőzgépnél. Hiszen ez volt a nagy gondolat, amely egyáltalán lehetővé tette az erőgépek gyors és csodálatos fejlődését. Óriási elvi jelentőségű minden későbbi gépszerkesztés számára . A gáznemű hajtóerőt el kell különíteni minden oly beavatkozástól, amely megrontja a természetében rejlő energiát, így történhetett, hogy Watt már első gőzgépeinél is csupán a gőz erejére bízhatta a gép hajtását. Az előző angol dugattyús géptípusok — a Newcomen-félék — még csak a vacuum képzésére használták a gőzt, hogy ezáltal az atmoszféra nyomása szabadon érvényesülve lökhesse le a dugattyút. Atmoszférikus gépek voltak ezek tulajdonképpen , csak Watt alkotta meg az igazi gőzgépet, elzárván a hengert s a benne mozgó dugattyút a levegővel való érintkezéstől, mindjárt első géptípusainál. Világtörténeti jelentőségű elvi újítás tehát i s nagy könnyelműség, hogy a szerzők Kempelent e téren még csak összehasonlítani is merészelték a nagy angol feltalálóval. — De a lecsapódott víz szivattyúzása, valamint a dugattyú mozgásának átvitele a munkaszerkezetre , ugyancsak Watt találmányai voltak. Ami a dugattyú tökéletesítését illeti, Watt, sokat dolgozott ezen is ; meglehet, hogy Kempelennek voltak itt saját ötletei is. (Viszont a csöves kazánszerkezet nem Watt találmánya, mint a szerzők állítják, hanem későbbi újítás.) A szerzők szemmel láthatóan nem nézték meg még kissé közelebbről sem Watt gépének szerkezetét, fejlődését. Figyelmüket túlsúllyal Kempelen sakkozógépének titkára s beszélőgépének tényleges érdemeire fordítván, a sikertelen gőzgép-kísérletek csak epizódok maradtak számukra, amelyeknél, úgy vélték, megkockáztathatnak hatásos kijelentéseket Kempelen zsenialitásának bizonyításáról. A népszerűsítő tudományos munkák veszedelme ez. De mi itt nem csupán ezért tértünk ki részletesebben a gőzgép esetében a szerzők cáfolására, hanem főként azért, mert Kempelen gőzgépszabadalmában általános érdekű, a nemzetközi tudományt is érdeklő jelenséget látunk. A kiadványnak mégis határozott érdeme, hogy ezt a problémát a felszínre hozta, s nagy tévedéseik ellenére sem akarják ebben elvitatni maguknak a szerzőknek bizonyos érdemét sem. Kempelen tehát szabadalmat kért oly találmányokra, amelyek nem az övéi voltak. I Mit gondoljunk mi erről? A szerzők, Kempelen túlzó dicséretével azt a hitet ébresztik az olvasóban, hogy Kempelen magának igényelte a feltalálás érdemét. „Kempelen idejéig", a szerzők szerint, csak atmoszférikus gépek voltak (102. 1.) , s Watt csak i. kettőshatású gépnél, tehát 1782-ben, alkalmazott volna külön kondenzátort. A kamarai szakértők is úgy nyilatkoznak, hogy az eckligi angol gépek befecskendező kondenzálással működtek. Kempelen gépének újítása a külön kondenzátor, valamint a többi újítás is. A szabadalmi irat el is tilt mindenkit, a Monarchia területén 12 év tartamára hasonló gépek építésétől, egyedül Kompion monopóliumának nyilvánítja azt. Másrészt azonban maguk a szerzők említik, hogy Kempelen 1782-ben angliai útján meglátogatta Wattot és műhelyét is. De magának Kempelennek 1788. évi kérvénye is hivatkozik arra, hogy már az 1777-ben szerkesztett gépének is „a Watt által javított", és a Monarchiában még nem ismert angol gőzgép az alapja, amelyet ő, Kempelen, „tökéletesített és egyszerűsített". Az életrajz szerzői, látták, feltételezik, hogy a kondenzátor feltalálásával Kempelen megelőzte Wattot , s Kempelen kérvénye is őrizkedik attól, hogy pontosan részletezze, mi Wattnak s mi saját magának az újítása. Ami a kamarai szakértőket illeti : lehetetlenség, hogy ne ismerték volna Watt nagyszerű találmányait. Hiszen a bécsi kamara már hosszú évtizedek óta nemcsak élénk figyelemmel kísérte az angol gőzgépek sorsát, hanem Magyarországon, Alsóbányán, már 1721-ben felállított egy Newcomen típusú gépet, az elsőt az európai kontinensen, s a Kempelen-féle iratokból kiderül, hogy azután már többet is Magyarországon. Watt találmányai óriási feltűnést keltettek Európában, nagy irodalom szólt róluk. Amikor tehát a kamarai szakértők az „angol gőzgépekkel" szemben mint Kempelen gépének előnyeit sorolják fel a Watt-féle újításokat, nyilván csak azt akarták mondani, hogy a Monarchiában addig alkalmazott Newcomen-típusú gőzgépekkel szemben mik a Kempelen-építette gép előnyei. Kétségtelennek tartjuk, hogy mind Kempelen, mind a kamarai tisztek és a szabadalmi irat fogalmazása szándékosan mellőzte Watt találmányainak részletezését. Kitűnt volna ugyanis, hogy a lényegbevágó újítások nem Kempelen újításai. Ő csak oly „tökéletesítéseket" hajtott végre a gépen, amelyek formai alapot nyújthattak arra, hogy újfajta gépnek nevezhessék el, szemben Watt gépeivel is ; s ez alapon aztán a Monarchia területén 27 Századok