Századok – 1957
Szemle - Fazekas Mihály összes művei (Ism. V. Windisch Éva) 874
874 SZEMLE JULOW VIKTOR FAZEKAS MIHÁLY (Budapest, Művelt Nép, 1955. 222 l. Nagy Magyar írók) FAZEKAS MIHÁLY ÖSSZES MŰVEI Sajtó alá rendezte Julow Viktor és Kéry László. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1955. I—II. köt.) A magyar irodalomtörténetírás rendszerező, értékelő munkája során az elmúlt években rótta le adósságát Fazekas Mihállyal szemben, megjelentetve a Ludas Matyi költőjének, Csokonai barátjának életrajzát s összes műveinek kritikai kiadását. Fazekas mint a Ludas Matyi költője élt a köztudatban , hogy azonban e mű egy érdekes emberi és írói pálya legmagasabb állomása, — ezt a körülményt a szakemberek sem méltatták, kellő figyelemre. Julow Viktor Fazekas életrajza a debreceni diákot, a katonát, a költőt a népművelőt, Debrecen tevékeny polgárát mutatja be. Fazekas pályája — néhány katonakori élményét véve csak ki — a szó szoros értelmében hétköznapi; sorsát nem irodalmi törekvései határozzák meg, nem ír sokat, s alkotásainak nagy része érzelmeinek közvetlen kifejezője vagy népművelési célzatú szöveg. Éppen ez a körülmény teszi őt a történész számára is rendkívül érdekessé : pályájában, egyéniségében sok vonatkozásban feltalálhatók a korszak értelmiségének tipikus vonásai, melyek a legnagyobb költők, írók életében hiányoztak vagy módosultak. Az életrajz szerencsés kézzel fogja meg a tárgyban rejlő lehetőségeket, amikor Fazekas életét korával és környezetével állandó összefüggésben tárgyalja, s ezáltal nemcsak az író fejlődése válik előttünk érthetővé, hanem a hátteret is, melyből kiemelkedett, új oldalairól, gazdagabban ismerjük meg. A XVIII. század végi, XIX. század eleji Debrecen társadalmi és szellemi képe mellett Fazekas pályája kapcsán nemcsak olyan lényeges kérdésekhez kapunk új szempontokat, mint a kollégium fejlődése, szerepe, vagy a debreceni rokokó mibenléte, de közelről ismerjük meg a korszak katonaéletét is, vagy a XIX. század elejének irodalmi síkon megnyilvánuló, de társadalom- és ideológiatörténeti szempontból is elsőrangúan érdekes küzdelmeit. Mindezek során bontakozik ki Fazekas rokonszenves, művelt egyénisége, írói és politikai világnézete, s ezzel együtt a kor értelmiségének felvilágosodott, haladó gondolkodású, a társadalmi problémákat meglátó típusa, aki azonban néha már plebejus ízű nézeteinek konzekvenciáit nem vonta le, s a közvetlen politikai vagy közjogi kérdések felvetésétől tartózkodott. A kor s az ember fejlődésébe beillesztve válik érthetővé a kötetben szépen elemzett Ludas Matyi is, ez a merész, harcos alkotás, melynek iránymutatását Julow abban foglalja össze, hogy „a parasztságnak anyagilag erősödnie, művelődnie, egyszóval polgárosodnia kell, ha jogait érvényre akarja juttatni". A kétkötetes kritikai igényű szövegkiadás Fazekas életének eddig megtalált teljes dokumentum-anyagát nyújtja. Az első kötet Fazekas költői termését mutatja be ; itt történik irodalomtörténetírásunkban az első kísérlet a Fazekas-versek időrendjének megállapítására, ami által lehetségessé vált Fazekas költői egyéniségének fejlődésében való vizsgálata. Ugyancsak gondos filológiai-történeti munkával kísérelték meg a kiadás gondozói a Fazekasnak tulajdonított prózai művek sorából kiválasztani azokat, melyeknek hitelessége kétségtelennek látszik, s melyeknek — éppúgy, mint verseinek — a valósághű ábrázolás, az erkölcsnemesítő tendencia, a szegények, szerencsétlenek iránti részvét a legjellemzőbb vonásaik. A szerzők végül egykorú jegyzőkönyveket s egyéb levéltári dokumentumokat közölnek Fazekas életére és hivatali tevékenységére vonatkozólag, ezekkel is alátámasztva azt, hogy aki a XVIII. század végének, XIX. század elejének művelődési, társadalmi, ideológiai, tudománytörténeti kérdéseivel foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül a Fazekas életéből és műveiből leszűrhető tanulságokat. V. WINNISCH ÉVA