Századok – 1966

Közlemények - Mészáros István: A Szalkai-kódex asztronómiai tananyaga 850

A SZAI­KAI-KÓDEX ASZTRONÓMIAI TANANYAGA 851 1. Hexameteres vers, amely többsoros szakaszokban tartalmazza a legfontosabb naptárszámítási tudnivalókat. 2. Minden szakasz után kommentár következik kb. fél- egész oldal terjedelemben. 3. Csillagászati ábrák és táblázatok. 4. Részletes naptár. 5. A naptár magyarázata. 6. Csillagászati megjegyzések, ún. ,,consideratio"-k. 7. Táblá­zatok az állatövi csillagképek és az emberi testrészek közötti kapcsolatokról. 8. Fiktív Arisztotelész-levél Nagy Sándorhoz „de regimine hominis circa hibendum et comestio­nem". 9. A négy évszak részletes ismertetése. 10. A négy vérmérséklet részletes ismerte­tése: „Figura de complexionibus". 11. A négy legfontosabb testrész ismertetése. A kódex első két lapja hiányzik, a harmadik versszakhoz tartozó kommentár utolsó soraival kezdődik jelenleg a csillagászati fejezet. A fejezet utolsó része viszont hirtelen szakad meg, a négy fő testrész közül csak hármat tárgyal, a negyedik elmarad. Nem a helyhiány akadályozta a folytatást, hiszen az oldalon sok üres hely volt még. Talán amiatt, amit másutt jegyez fel: „Quia exemplum non habeo ultra" (63.b), vagyis nem kapott olyan mintaszöveget, amely a folytatást tartalmazta. A többi tananyagrész befejezésénél megtaláljuk a leírás pontos dátumát, itt azon­ban a fentiek miatt ezt hiába keressük. De a fejezet néhány adata eligazítást nyújthat. Több naptárszámítási gyakorlatot végeztek ugyanis az anyag feldolgozása során a diákok, de minden esetben az 1486 —1489. évek adataival. A kódex többi részét 1489 — 1490-ben másolta Szálkai, tehát ezek előtt készült csillagászati fejezetünk, valószínűleg az utolsó számítási évben, 1489-ben. E számítási adatok részletes elemzésére még visszatérünk. A naptár számítási vers A középkori iskolai oktatás igen elterjedt módszertani fogása volt az ismeret­anyag versbefoglalása. Ezt könnyebb volt megtanulni és emlékezetben tartani, mint a folyamatos prózai szövegeket. Az alapelemek szilárd emlékezetbe vésése a kéziratosság korában mindenféle oktatás és tudományos foglalkozás alapvető feltétele volt, sokkal inkább, mint ma. E versek megtanulása természetesen nem jelentett értelem nélküli „beszajkózást", ellenkezőleg: az ismeretanyag megértése nélkül aligha tudta volna meg­oldani diákunk az ismereteknek azt a sokrétű gyakorlati alkalmazását, amelyet éppen e csillagászati fejezet feltételezett és megkívánt. A vers 18 ,,capitulum"-ból áll, ezek mindegyike 8 —10 hexameteres sort tartalmaz. A következő naptárszámítási ismeretek kerülnek itt sorra: 1. Az „aranyszám"-ról. 2. A nap- és holdciklusokról. 3. Az ,,indikció"-ról. 4. A va­sárnapi betűről. 5. Az „intervallumáról. 6. A ,,concurrens"-ről. 7. Az öt mozgó ünnepről. 8. Az ég formájáról és a szférák rendjéről. 9. A négy elemről. 10. Az égboltozat helyzetéről és mozgásáról, valamint a napéj­ egyenlőségekről és napfordulatokról. 11. A bolygók állásai­ról, a nap-és holdfogyatkozásokról. 12. A Nap mozgásáról. 13. A Hold mozgásáról. 14. A Nap és a Hold együttállásairól és szembenállásairól. 15. A hónapok kezdetéről. 16. A Kalen­daeről, Nonaeről és Idusról. 17. A négy évszak kezdetéről. 18. A négy évszakkal kapcso­latos böjtökről. 1. De aureo numero. 2. De circule solari et lunari. 3. De indictione. 4. De littera dominicali. 5. De intervalle. 6. De concurrentibus. 7. De festis quinque mobilium. 8. De forma caeli et ordine sphaerarum. 9. De quatuor elementis. 10. De situ et motis firmamenti, atque de aequinoctiis et solstitiis. 11. De aspectibus planetarum, haudnon de eclipsibus Solis et Lunae. 12. De motu Solis. 13. De motu Lunae. 14. De coniunctione et oppositione Solis et Lunae. 15. De initiis mensium. 16. De Kalendis, Nonis et Idibus. 17. De initiis quatuor temporum anni. 18. De angariis quatuor temporum.3 Kódexünk első két lapja kiszakadt, az idők folyamán elkallódott, s mostani első oldalán a „Capitulum quartum" olvasható. Könnyű volt azonban megállapítani a vers kezdő sorát („Mille quadrigenos ab anno deme salutis . . .") s a megelőző szakaszok címeit, mivel a vers (és a hozzá csatlakozó kommentár) a XV—XVI. század fordulóján számtalan nyomtatott kiadásban látott napvilágot Európa különféle városaiban „Computus novus" címmel.­ A könyvben feldolgozott tudásanyag modernségét, szükségességét, praktikus felhasználhatóságát igen jól dokumentálja a nyomtatványok nagy száma, hiszen csak olyasmit volt érdemes kinyomtatni, amire várhatóan elegendő számban lesz majd vevő, amelyet nagy példányszámban fognak majd vásárolni. Ez a szándék e kiadványok cím­lapján is kinyilvánításra került: a könyv „szinte az egész asztronómia alapjait a legszebb 3 A kódexből idézett szövegeket a szokásoknak megfelelően a mai írásmód szerint adjuk, a kétséges olvasato­kat kérdőjellel ellátva, az esetleges kiegészítéseket zárójelbe téve.­­ Havi Repertóriumában 5593—5602, 5602/a közötti számok. Copinger Supplementumában az I. 5595—5596., II/I. 1727—1784., II/II. 1728. alatti számok.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék