Századok – 1966

Közlemények - Mészáros István: A Szalkai-kódex asztronómiai tananyaga 850

MÉSZÁROS ISTVÁN ben tartalmazza" („totius fere Astronomiae fundamentum pulcherrimum continens"), s tartalma „nemcsak hasznos, de szükséges is" („non minus utilis quoque necessarius") a diák számára. Újszerűségére versünk kódexbeli explicit-je is utal: „Computus novellus totius fere Astronomiae fundamentum pulcherrimum continens feliciter explicit" (8.a). Magyarországi könyvtárakban e nyomtatvány következő kiadásai találhatók: 1508. Olmütz (Országos Széchényi Könyvtár, Ant 3204.); 1513. Landshut (Magyar Tudo­mányos Akadémia Könyvtára, Theol Qu. , 334., valamint OSzK Inc. 1100.); 1514. Krakkó (Egyetemi Könyvtár, Vet 14/9)­ A kiadások tüzetesebb vizsgálata alapján megállapítható, hogy a krakkói és az olmützi példányok korábbi kiadások vagy régebben leírt kéziratok alapján készültek, bennük ugyanis kizárólag 1602 — 1603-i számítási példákat találunk. E két kiadás szövege (a vers és a kommentár) tökéletesen megegyező, a landshuti viszont hozzájuk képest sok apró kiegészítést tartalmaz. Nem meglepő — tudva Kisvárdai János krakkói egyetemi évei­ről —, hogy Szálkai jegyzete a krakkói változatot követi. Nem ismerjük komputus-versünk szerzőjét, de keletkezési helyét igen. Az ős­nyomtatvány-kutatás ugyanis három kiadását tartja számon ,,Computus Cracoviensis" néven.­ Az egyik 1487 —88-ban Lipcsében, a másik 1500 táján Kölnben, a harmadik 1499-ben Lipcsében jelent meg. A kölni kiadás címlapján ezt olvashatjuk: „Incipit computus astronomicus nuper in alma Universitate Cracoviensi felici sidere est compo­­situs". A vers tehát a krakkói egyetemen készült „szerencsés csillagállás idején", Kisvárdai János bizonyára még kéziratból itt jegyezte le s hozta magával hazájába, a pataki iskolába. Feltűnő, hogy versünknek igen kevés kéziratát ismeri a szakirodalom. A. O. Little művének új kiadása egyet sem említ, Hans Walter incipit-katalógusa is csak két XV. századi, s egy 1509-i bécsi szövegét ismerteti, regiszteréből azonban nem tűnik ki, hogy ezek nyomtatványok-e vagy kéziratok.­ Joggal következtethetünk ezért e tényből arra, hogy a vers ebben a formában a XV. század második felében keletkezett, s Kisvárdai János valóban új, friss („novellás") művet adott diákjai kezébe. Ami versünk tartalmát illeti: az 1 — 7. capitulumok a naptárszámítás („computus") évszázadok alatt kialakított adat­elemeit tartalmazza.­ A naptár kezelése, biztos készség az időszámításban, keltezésben már nemcsak az egyháziak számára volt szükséges, de a XV. század folyamán elengedhetetlenné vált sok világi munkakör betöltőinek is. De versünk talán még nagyobb részletességgel tárgyalja azokat a csillagászati ismereteket (8—17. capitulum), amelyek a reneszánsz idején új virágkorát élő asztronómia-asztroló­gia műveléséhez adták meg a jártasságot. A hírneves krakkói csillagászat-tanár, Johannes Glogoviensis joggal írja erről az új szemléletű komputusról: „Kettős arcú a komputus: fizikai-filozófiai, valamint asztronómiai. Ez a csalha­tatlan idő megismerésének tudománya, amely nem mellőzi a perceket, s más apró idő­elemeket sem. Inkább az asztronómia tudományához tartozik, mint az egyházi élet gya­korlatához — állapítják meg erről a komputusról az asztronómusok, akik a Nap és a Hold együttállásainak és szembenállásainak, a fogyatkozásoknak és a bolygók helyzetének idejét, s más efféléket kutatnak."8 E tudomány elemeinek elsajátítása céljából adta Kisvárdai János diákjai kezébe csillagászati jegyzeteit.9 A kommentárok A komputus hexameteres strófái a megtanulandó ismeretanyag lényegét tartal­mazzák. Ezt „könyv nélkül" tanulták meg a XV. század végén a diákok. A sorok gépies­ ­ Gesamtkatalog der Wiegendrucke. Herausgegeben von der Kommission für den Gesamtkatalog der Wiegen drucke. Band VI. Leipzig. 1934. 7274., 7275., 7276. számok. • Initia operum Latinnrum, quae saeculis XIII., XIV., XV. attribuuntur. Edidit А. в. Little. New York. 1904. Űj kiadása: 19ó2. — Hans Walter: Initia carminum ас versum medii aevi posterions latinorum. Göttingen. 1959. 11041. szám. ' E naptár­elemek részletesebb ismertetését lásd újabban: Moltzy Károly: Középkori soproni naptárak. Sop­roni Szemle, 1962. 3—4. sz.­ ­„Est autem duplex computus, scilicet phisicus vei philosophicus aut astronomicus et est scientia discretiva temporis infallibilis, non praetermittens minuta ceteraiue fractiones temporis. Et de tali computo determinant Astronomi, qui inquirunt tempóra coniunctionum et oppositionum Solis et Lunae, tempus eclipsium et aspectuum planetarum et alia, quae ad Studium Astronomiae magis attlnent, quam adusum ecclesiae." Computus chirometralie. Krakkó, 1507. A/3. • Érdemes összevetni kódexünk asztronómiai tananyagát Apáczai „Magyar Encyclopaedia"-jának párhuzamos fejezetével (VI. rész: „Az égi dolgokról").

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék