Századok – 1966
Közlemények - Mészáros István: A Szalkai-kódex asztronómiai tananyaga 850
A SZAIKAI-KÓDEX ASZTRONÓMIAI TANANYAGA 853 bemagolása azonban nem volt elegendő: meg is kellett érteni a betanult verset. Ezt segítették elő a minden versszak után megtalálható kommentárok, amelyek egyrészt bővebben kifejtették, másrészt gyakorlati példákkal megvilágították a versben rövidre fogott lényeget. Néhány idézet jól dokumentálhatja ezt a szándékot. A VIII. szakasz a Földet körülvevő különféle szférákat tárgyalja, s a kommentárban a Föld gömbalakja — mivel „minden matematikus bizonyítja ezt" — már mint vitathatatlan tény szerepel: „Mundus habet figuram dispositam ad modum nobiliaris figurae, quae rotundam formam continet, ut probant omnes mathematici" (2.b). De szó esik erről még a IX. szakasz kommentárjában is, a négy elem kapcsán, ahol néhány tapasztalati bizonyíték is sorra kerül. A Föld gömbalakját igazolja egyrészt az a tény, hogy a csillagokat a Föld minden részéről ugyanolyan nagyságúnak látjuk. Ez nem így lenne, ha a Föld egyes részei (vagyis a Föld „szélei") közelebb lennének a gömbalakú égboltozathoz, ha metszenék azt. „Et hoc probatur per stellas, quia ex omnibus partibus a nobis in una et eadem quantitate videntur, quod non esset, si terra ex uno loco magis ad caelum appropinquaret, quam, ex alio." Az igaz, hogy keleten és nyugaton néha változik a csillag fényének erőssége, de ennek az az oka, hogy nem tiszta, hanem gőzökkel, ködökkel szennyezett az a közeg, amelyen keresztül látjuk ezeket. Itt ugyanaz a jelenség játszódik le, mint a vízbedobott dénár esetében. „Sed quod stellae maioris quantitatis nobis apparent existentes in oriente vél occidente, hoc pervenit propter medium non depuratum, sed per vapores elevatos in spissatum, sicut denarius proiectus in aquam, qui maior in ea, quam extra ipsam apparet." Egy másik bizonyíték: ha kocka alakú vagy sík lenne a Föld, akkor nem egyformán érnék a szférák hatásai az egyes részeket, a sarkokon például a tűz szférája nyilvánvalóan sokkal erősebben hatásokat váltana ki, mint a sík Föld közepén. Ez azonban így seholsem tapasztalható. „Sic ergo clare apparet terrain esse non quadratam, пес planam existentem, quia sic non equaliter ex omnibus partibus influxum reciperet, quia angulus, qui magis accederet ad firmamentum, injluxui magis subesset." S itt van pataki diákunk XV. századi jegyzetfüzetében a mai iskoláskönyvekben is olvasható bizonyíték: síknak látjuk magunk körül a Földet nagysága miatt. Bár ez a nagyság viszonylagos — teszi hozzá kommentárunk —, mert a világegyetem méreteihez képest a Föld csak kis pont a csillagok és a bolygók mellett. Nála csak a Hold és a Merkur kisebb, a Nap viszont 166-szor nagyobb. ,,Sed quod nobis plana videtur, est nimia magnitúdó eius, quo ad aspectum nostrum, quae tarnen magnitúdó ad firmamentum sive ad caelum nulla est vei quasi minimi puncti ad maximum circulum, quia minima Stella in caelo multo maior est, quam tota terra, exceptis Luna et Mercurio, qui minores sunt in quantitate, quq,m ipsa terra. Sol enim CLXVI maior est tota terra." S a végső konklúzió: így tehát nyilvánvaló, hogy a Föld gömbalakú („Sic ergo clare apparet terram esse rotundam") (3.a—3.b). * A XI. szakasz igen lényeges és fontos gyakorlati ismeretanyagot tárgyal : a bolygók állásának különféle módozatairól, ún. aspektusairól szól. Ötféle aspektusa lehet a bolygóknak. Első a conjunctio, amikor két bolygót a Földről nézve egy zodiákus jegyben látunk az állatöv ugyanazon fokán. — Második a sextilis, amikor két szomszédos állatövi jegyben van két bolygó, s közöttük legfeljebb 60 fok távolság van. — Harmadik a quartus, amikor a két bolygó távolsága három zodiákus jegy, azaz 90 fok. — Negyedik a trinus, ekkor különbségük négy állatövi jegy, illetőleg 120 fok. — Utolsó az oppositio, vagyis amikor az égi egyenlítőn egymással szemben áll a két bolygó, közöttük hat zodiákus jegy van, vagyis 180 fok. „Quinque sunt aspectus planetarum. Primus est coniunctio, quando duo planetae simul in uno signo et uno gradu coniunguntur. Secundus est aspectus sextilis, quando distant a se invicem per 60 gradus. Tertius est aspectus quartus, quando a se invicem distant per 90 gradus, vei per tria signa. Quartus aspectus est trinus, quando a se invicem distant per centum quidem et inginti gradus. Quintus autem aspectus sive applicatio est oppositio, fit autem quando a se invicem distant per centum octoginta gradus." (6.a) Mindez igen lényeges tudnivaló és jól használható volt a kor társadalmi életében: a fentiek alkotják ugyanis a horoszkóp-készítés alapjait. A horoszkóp nem más, mint egy adott időpontban a bolygók állásának írásbeli meghatározása a zodiákus csillagképeihez 10 Századok 1966/4—5