Századok – 1976
Krónika - Történelemtanítás és múzeum (Mann Miklós) 409/II
KRÓNIKA 410 csalatban vihetik előre azt az ügyet, amely egyaránt érdeke a történelemtanításnak és a múzeumoknak". Gyapay Gábor egyetemi gyakorló iskolai vezető tanár ,,A korszerű történelemoktatás és a múzeum" című előadásának bevezetőjében a hazai pozitív oktatási hagyományokról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarországon a korszerű történelemoktatásnak a múzeumok mindig szerves részét alkották. A továbbiakban az előadó elemezte a múzeumi anyagnak a történelemórákon való alkalmazási lehetőségeit, szólt a múzeumlátogatásról, amely a tanítás egyik nagyon hatékony kiegészítése. Hangsúlyozta, hogy az eredményes munkának egyik előfeltétele a tananyaghoz való kapcsolódás, s ezért a múzeumlátogatást célszerű összefoglaló-rendszerező óra keretében lebonyolítani, amikor a tanulók már ismerik az adott korszakot. A múzeumlátogatás egyik speciális fajtája, midőn a múzeumban kerül sor magára a történelemórára. Helyes, ha ezt megelőzően a tanár a kiállítás anyagát kérdésekben feldolgozza, s az így összeállított feladatlap megoldása képezi a tanulók múzeumi munkáját. Gyapay Gábor kiemelte a múzeumok segítségét, így utalt a Nemzeti Múzeumra, amely nyomtatott feladatlapok elkészítésével segítette a pedagógusok munkáját, vagy a Budapesti Történeti Múzeumra, amely berendezte kamaratermét az iskolák számára, s az itt összegyűjtött jellegzetes tárgyi emléksorozatok a tanulócsoportok rendelkezésére állnak. A következőkben az előadó szólt a kirándulások múzeumi lehetőségeiről, a múzeumokban folytatható kutatómunkáról, így elsősorban a szakköri tevékenységről. A szakközépiskolák és szakmunkásképző iskolák tanulói bevonhatók a feltárás, rendezés, restaurálás munkájába is. Igen fontos feladatként jelölte meg az előadó az iskolamúzeumok létrehozását, amelynél kívánatos a múzeumi szakember segítsége is. A vetélkedők és tanulmányi versenyek is hasznosak; elősegíthetik az aktív múzeumlátogatást. Az előadás befejező része a múzeumi lehetőségek kapcsán a történelemtanárok részére adódó új feladatokkal foglalkozott. Szólt a tanárok felkészülési problémáiról, a kiállítási anyagoknak a tananyagba való beépítéséről, a tanulóknak a múzeumlátogatásra történő felkészítéséről, a pedagógusok és muzeológusok közötti személyes kapcsolat fontosságáról. Korek József, az Országos Múzeumi Tanács elnöke „Múzeum és történelemtanítás" című előadásában a múzeumok oldaláról vázolta azokat a törekvéseket és eredményeket, amelyek e területet jellemezték. Az elmúlt évtizedek intenzív régészeti tervásatásai új anyagot hoztak napvilágra, amely fontos forrásanyag a történeti folyamatok, összefüggések ábrázolására. A hazai múzeumok mintegy 2 millió egyedi régészeti tárgyat őriznek, háromszorosát a felszabadulás előttinek. Az előadó hangsúlyozta, hogy az új kiállításokon egyre inkább megvalósul a történeti jelleg, s ezzel a régészeti anyag elsőrendűen tudatformáló erővé válik. A továbbiakban az előadás bemutatta a tervszerű műemlékvédelmi munka eredményeit, majd szólt a kapitalizmus és a szocializmus korszaka gyűjteményeinek megteremtéséről. A történetiség igényével fellépő kiállítások új ismerettel gyarapították a látogatók tudatát, segítették megismertetni a munkásosztály életét, harcát. Mindezek azt bizonyítják, hogy múzeumaink képesek az iskolai munkát hatékonyan segíteni, az ifjúság tudatának formálásában tevékenyen részt vállalni. Az előadó kiemelte, hogy az utóbbi évtizedben a múzeumi anyag erőteljesen gyarapodott, a múzeumi hálózat meg erősödött, s megfelelő szervezeti formák megtalálásával még több iskolához juthatna el, tehát sok tanulót fogadva nyújthatnak közvetlen szakszerű segítséget. Az eddigi eredményeket elismerve Korek József mégis hangoztatta, hogy e munka még nem elég átfogó, nem kapta meg megillető súlyát, s hatékonysága, publicitása sem elegendő. Pedig fennáll a kapcsolat igénye múzeum és iskola között, s meg lehetne sokszorozni a múzeumok nevelő hatását, ha a kampány jellegű — elsősorban személyi — kapcsolat helyett a múzeumpedagógia kimunkálására, az együttműködés megszervezésére, irányítására országos szervet sikerülne létrehozni. Az előadó megítélése szerint a Történelmi Társulat égisze alatt lehetne létrehozni az országos múzeumi, történetpedagógiai munkaközösséget, amely a legszorosabban együttműködnék a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeummal; e múzeumok biztosítanának helyet a munkaközösség összejöveteleire, s támogatnák egy történeti-muzeológiai vonatkozású pedagógiai kiadvány megjelentetését. Az az adat is bizonyítja e témakör fontosságát a múzeumok számára — mutatott rá befejezésül az előadó —, amely szerint a magyar múzeumok látogatottságának 36 —40%-át az iskolák adják, sőt vidéken látogatási arányszámuk az 50%-ot is eléri. A múzeumoknak tehát fontos, felelősségteljes feladatuk van, hiszen legállandóbb látogatóik a diákok, méghozzá abban az életkorban, amikor személyiségük kialakulására a múzeumok is nem lebecsülendő befolyást gyakorolhatnak. A bevezető referátumok vitájában elsőként felszólaló Tamás István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóhelyettese a múzeumoknak a felszabadulás utáni megváltó.