Századok – 1982
Tanulmányok - Makk Ferenc: III. Béla és Bizánc 33/I
36 MAKK FERENC sét.14 Az esztergomi érsek magatartásában egyházi megfontolások és politikai szempontok egyaránt szerepet játszottak. Lukács a szkizmatikus bizánci császár pártfogoltját látta az ortodox vallásra áttért Bélában, akinek személye a görög egyház térhódításának és a szkizmának a veszélyét,15 ebből következően pedig a hazai katolikus egyház politikai szerepe és tekintélye hanyatlásának lehetőségét idézte fel a magyar főpap előtt. Lukács érsek a koronázás megtagadásával világosan kifejezésre juttatta azt, hogy elutasítja Béla királyságát. Valószínűnek kell tartanunk, noha ennek igazolására közvetlen adatokkal nem rendelkezünk, hogy az esztergomi főpap Bélával szemben annak testvére, Géza trónigényét támogatta.16 Géza hercegtől Lukács a III. István-kori görögellenes, 1169-től egyértelműen pápabarát és a hazai egyháziak igényeit teljes mértékben figyelembe vevő politika folytatását várhatta. Lukács érsekhez hasonlóan az uralkodó osztály egy része is Béla öccse mellett sorakozott fel, így mindenekelőtt Lőrinc comes és az a számos előkelő, aki később Gézával együtt szökött Ausztriába.17 Lőrinc comes egyébként III. István alatt a királyi udvarhoz tartozott, az uralkodó osztály vezető csoportjának egyik reprezentáns alakja volt, hiszen 1164 tájától az országos főtisztségek egyikét, a comes curialis méltóságát viselte.18 Még 1172 elején is III. István udvarában ezt a tisztet látta el,19 ettől kezdve nevével nem találkozunk III. Béla alatti oklevelekben. Ugyancsak Gézát támogatta Fulco comes, aki III. István tanácsadói közé tartozott. 1172-ben III. Béla eltávolította környezetéből,20 sorsában valószínűleg Ruben comes is osztozott.21 Lukács érseken kívül más egyházi személyek is Géza herceg érdekeit képviselhették, így nagy valószínűséggel tételezhető ez fel Fulco comes testvéréről, Vidóról, aki III. István idején a király kápolnaispánja volt, testvérével együtt ő is kikerült a királyi szolgálatból III. Béla hatalomra kerülése nyomán.22 A királyi kápolna vezetőjével együtt távozhatott az 14 Másként vélekedik pl. Deér J.: A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája. Kaposvár, 1928. 148-149. 1.; Györffy Gy.: Becket Tamás és Magyarország. Filológiai Közlöny, 1970. (továbbiakban: Györffy 1970.) 155.; Kubinyi A.: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén. Levéltári Közlemények, 1975. 110. Lukács szélsőséges gregoriánizmusára ld.Mezey L.: Deákság és Európa. Bp., 1979. (a továbbiakban:Mezey 1979.) 139. 15 Györffy 1970. 155. Ld. még Gy. Moravcsik: The Role of the Byzantine Church in Medial Hungary. The American Slavic and East European Review 6 (1947) 149. "Hasonlóan véli Acsády I.: A magyar birodalom története I. Bp., 1903. 220. és Marczali H.: Magyarország története. Bp., 1911. 126. 11. Szentpétery: Scriptores rerum Hungaricarum I—II. Bp., 1937-1938. (továbbiakban: SRH) I. 127. 1 Jakubovich E.: XII. századi oklevéltöredékek. Levéltári Közlemények, 1924. 157.; CD IX/7. 634.; A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára I. Pest, 1871. (továbbiakban: ZD) 2.; Ó-magyar olvasókönyv, összeállította: Jakubovich E. és Pais D. Tudományos Gyűjtemény 30. Pécs, 1929. (továbbiakban: CMO) 45., 46.; R. Marsina: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae 1. Bratislavae, 1971. 85.1.; Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae ac Slavoniae II. Red. I. Smiciklas. Zagrabiae 1904. (továbbiakban: II.) 106. "Erdélyi L.-Sörös P.: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története I. Bp., 1902. (továbbiakban: SRH I.) 605. 20 Kubinyi: i. m. 94. 289. jegyz. 2 'Ruben comes III. István idején a király kíséretéhez tartozott. Erre Ld. Nagy J.: Sopron vármegye története. Oklevéltár I—II. Sopron, 1889-1891. (továbbiakban: SO) 2., 3..Nagy J.-Paul J.-Ráth K.-Ipolyi A.-Véghely D : Hazai okmánytár I-XIII. Győr-Bp., 1865-1891. (továbbiakban: HO) VI. 3 ; Jakubovich:i. m. 157.; OMO 45.; Marsina: i. m. 85.; HO VII. 1. 22 Csóka: i. m. 481.; Kubinyi: i. m. 94.1. 289. jegyz.