Századok – 1982

Közlemények - Csóka J. Lajos: Az esztergomi főszékesegyházi könyvtár MS. III. 184. kódexe 969/V

972 CSÓKA J. LAJOS között fokozatok vannak: a kezdők, a haladók és a tökéletesek osztálya, s Salamon király ezeknek írta műveit. A Példabeszédek könyve a gyermekeknek való, a Prédiká­toré a már érett embereknek, az Énekek éneke pedig a meglett korú férfiaknak. Ezen három mű tartalma megfelel aztán Salamon — a Megváltó előképe — neve három értelmének is. A Salamon szó jelent békességeset, az Úr kedveltjét és prédikátort. S valóban a Példabeszédekben mint békességes, a második műben mint Prédikátor, az Énekek énekében mint az Úr kedveltje jelent meg a szerző. Végül ez a három mű a profán filozófusok tudományának, illetőleg tudományuk három ágának is megfelel. Ők ugyanis először az etikára, aztán a fizikára s végül a logikára oktatják tanítványaikat, s ezt tette Salamon is. Bár mindezek a gondolatok Szent Jeromosnak a Prédikátor köny­véhez készített kommentárjában jelentek meg,11 később mégis átkerültek az ugyancsak Salamonnak tulajdonított Énekek éneke magyarázatába is. Szent Gergely pápa (1 604) nem készített ugyan Canticum-magyarázatot, de két homíliát tartott róla s egyéb műveiben is sok gondolat, részlet kapcsolódik hozzá. Ezeket a helyeket tanítványa, Paterius gyűjtötte ösze, homíliáit pedig barátja, Claudius jegyezte le.12 Ez utóbbiakon erős Origenes-hatás érezhető; hallgatóságát arra buzdí­totta, hogy ha nem tudnak méltó sponsává lenni, legalább annak szerény és törekvő társnőivé váljanak. Origenes után kétségtelenül az angol bencés Beda Venerabilis (1 736) hatott leg­erőteljesebben a Canticum-magyarázat fejlődésére.13 Bár forrásul használta az egyház­atyákat, köztük elsősorban Szent Gergelyt, mégis nagymértékben újat, önállót alkotott. Hangoztatta, hogy a szent egyház, az „ecclesia sancta" Krisztus jegyese, mely elsősor­ban a „congregatio sanctorum"-ból, az apostolokból, vértanúkból és egyháztanítókból áll, mégis hozzátartoznak azok a bűnösök is, akik komolyan törekszenek arra, hogy „a szeplőtelen és tánc nélküli egyház" méltó tagjai legyenek. Ennek érdekében az egyház vezetőinek az elmélkedő élet mellett föl kell karolniuk a tevékenyei is, főleg a prédiká­lást és a szeretet gyakorlását. Különleges gondot kell fordítani a zsidóság megtérítésére. Ő maga az ókori írók nyomán behatóan foglalkozott a Canticumban szereplő keleti állatok és növények megjelenésével, életmegnyilvánulásaival, hogy azokat leírásaiban, hasonlataiban helyesen alkalmazhassa.14 Béda követői között megemlítjük honfitársát, a Nagy Károly udvarába áttelepült Alkuint (1 804), aki erősen összevonta elődje nagyszabású munkáját, noha rajta kívül más szerzőket is használt.15 Nála sokkal ügyesebben támaszkodott Bédára s emellett sok újat, eredetit is hozott a 9. század első felében az aux­erre-i bencés Haymo (tea. 855).16 Canticum-magyarázatát s egyéb műveit is korábban névrokonának, Haymo halberstadti püspöknek tulajdonították,17 s­zoltvány ennek „puszta másolatát" vélte megtalálni esztergomi kódexünkben. Bár a mű szerkezetileg lazább, mint Bédáé, 11 Migne: Patrologia Latina (a továbbiakban P. L.) (23, 1063). ,2 P. L. 79,905-16,471-92. 91,1065-1222. "Uo. 1077. 16P. L. 100, 639-64. 16 P. L. 117,295-358. 1 '8­. Schmitz: L' ordre de Saint Benoit. II. (Maredious, 1942): 107, 359-60.

Next