Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085

TANULMÁNYOK Orbán Aladár A BATTHYÁNY-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS KINEVEZÉSE A magyar történelem első felelős minisztériumának névsorát 1848 márciusában mind a pozsonyi diéta, mind az ország megnyugvással és örömmel köszöntötte. Bár a főváros közvéleménye kezdetben fenntartással fogadta annak koalíciós jellegét, vagyis azt, hogy nem kizárólag a volt ellenzék soraiból alakult, a baloldal is viszonylag hamar tudomásul vette ezt a miniszteri kombinációt. (Igaz, Esterházy Pál herceg személyével valójában nem békélt meg.) Az egymásra torlódó fontos események közepette a minisztérium megalkotásának nehézségei — amelyek egyébként sem lehettek közismertek — nem különösképpen foglalkoztatták a kortársakat. Ez a magyarázata annak, hogy a korabeli levelekben és egyéb tudósításokban többnyire csak a közszájon forgó találgatásokat olvashatjuk, hogy kik kerülhetnek be a kabinetbe. Széchenyi közismert naplója csak az ő felkérését örökítette meg, és szemmel láthatóan nem volt tájékozott Batthyány tevékenységéről, amelyet kormányának megalakítása érdekében folytatott. A visszaemlékezések és emlékiratok pedig adottnak veszik a Batthyány-kormány összetételét, olyan megállapítások kíséretében, amelyeket Horváth Mihálynál is olvashatunk: a minisztérium „az ország legszebb talentumait" egyesítette, tagjai egytől egyig „a legünnepeltebb, legnépszerűbb férfiak" voltak. Történetírásunk azóta sem vizsgálta közelebbről azt, hogy miként állott össze ez a névsor. Az alábbiak — egy nagyobb munka részeként — ennek a folyamatnak a rekonstruálására törekednek. Március 18-án, a Bécsben járt országgyűlési küldöttség megérkezésének másnapján, a délutáni órákban tartott első kerületi ülésen Kossuth azonnal szót kért, és figyelmeztette a diétát: feladata már nem sokáig tart, „mert annak ideje lejárt, hogy egy osztály képviselői a háza fölött még sokáig intézkedhessenek". Fő feladata abban áll, hogy egy „általános képviseletnek" vesse meg alapját, „az újonnan nyert magyar ministérium" hatáskörét törvénybe iktassa, s „általában a szabadság fundamentális garantiáit és a nép iránti igazságot megállapítsa". Kossuth egyben javasolta, hogy a karok és rendek sürgősen bocsássanak ki nyilatkozatot, amely az ország lakosságának tudtára adja, miként vélekednek a pozsonyi deputátusok „a jelen országgyűlés feladata iránt". Pázmándy Dénes azonnal fel is olvasta az előre elkészített nyilatkozatot, amely bevezetésében az „országos választmány" útjáról számolt be, megállapítva, hogy az küldetésében „a legnagyobb sikerrel járt el". Eszerint az uralkodó beleegyezett abba, hogy „a magyar beldolgoknak önállólag leendő kormányzása végett egy független felelős magyar ministérium haladéktalanul összeszerkesztessék és activitásba lépjen". Ezért — folytatódik a bevezetés — a nádort, „mint törvényeink értelmében kir. helytartót" a király felhatalmazta, hogy „gr. Batthyány Lajost a törvények értelmében a független magyar ministerium elnökévé kinevezvén, a gróf minister­társait belátása szerint akként és 1*

Next