Századok – 1986
Figyelő - Szabó-János Győző: Észrevételek a Magyar Életrajzi Lexikon negyedik kiadásához 1121/V–VI
FIGYELŐ Szabó János Győző ÉSZREVÉTELEK A MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON NEGYEDIK KIADÁSÁHOZ A Magyar Életrajzi Lexikon I—II. (Budapest 1967—1969) követeinek legfrissebb, azaz negyedik, változatlan szövegű kiadását tartottam 1984 decemberében a kezemben. Könyvészeti szempontból feltűnő, ha egy lexikon 15 év alatt négy változatlan szövegű kiadást ér meg , méghozzá olyan nyelven, amelyet a világon alig 16 millióan értenek. Ez a körülmény egyrészt az olvasóközönség fokozódó igényét fejezheti ki, másrészt arra enged következtetni, hogy már az első kiadás két kötete igen magas színvonalú, szabatos és élvezetes stílusú, tehá viszonylag tökéletes, mondhatni klasszikus mű. Olyan tudományos szakterületen vagyok otthonos, a régészetben, ahol megszoktuk: az apróság a nagynak hű tükre lehet, és az alig szembetűnő nyomok komplex vizsgálatokkal oly mértékben megszólaltathatók, hogy messze túlmutatnak azon a helyen, ahol napvilágra kerültek. Ezért engedtessék meg, hogy egyetlen és látszólag nagyon helyi jellegű témában szólaltassam meg a Magyar Életrajzi Lexikont: vajon mit és hogyan írt Eger várnagyairól. Terjedelmi okokból csak a viszonylag legismertebb személyek címszavait vizsgálom. Azokét, akiknek a sorsa a közérdeklődés látókörébe került, vagy akik történelmünk formálásában jelentősebb szerepet játszottak. E két követelményt együttesen szem előtt tartva Dobó István, Bornemissza Gergely, Mágóchy Gáspár és Rákóczi Zsigmond egykori egri várnagyok neve merül fel. Lássuk tehát, hogy e négy hírneves férfiról milyen információt nyújt a Magyar Életrajzi Lexikon. Észrevételeimet minden címszó után külön leírom. Számozásuk az idézett szövegben is feltüntetett, hogy az olvasó könnyebben követhessen. Hivatkozásaimban csak akkor folyamodok a publikálatlan okleveles anyaghoz (ezek zárójelesen a főszövegben maradtak), ha a szakirodalomban a pontos adat nem található meg. Az esetek többségében nyomtatásban megjelent, nehézség nélkül hozzáférhető adatokról van szó, amelyek szabatosságához nem férhet kétség. A tisztesség úgy kívánja, hogy a Lexikon második, 1982. évi kiadását tartsam szem előtt. A viszonylag rövid nyomdai átfutása ellenére az 1981. évnél későbbi publikációs adatokat már nem vettem figyelembe. *A negyedik kiadás évét nem tüntették fel (ahogy a harmadikét sem), de igen valószínű, hogy a negyedik kiadás 1984-ben, a harmadik 1983-ban történt, mivel a második kiadás 1982. évi keltezésű.