Századok – 1986
Figyelő - Szabó-János Győző: Észrevételek a Magyar Életrajzi Lexikon negyedik kiadásához 1121/V–VI
FIGYELŐ Észrevételek 1. Mágóchy Gáspár 1587. április 7-én halt meg. Rákóczi Zsigmond 1591. dec. 4-én kelt levelében ugyanis megírta, hogy „Magochy Gáspárt az Úristen nyolczvan het eztendoben vette ky aprillisnak hetedik napján"." — Mivel Rákóczi lett Mágóchy Gáspár örököseinek a gyámja és azok felnőtt koráig Mágóchy Gáspár vagyonának a kezelője, az ő tanúsága minden kétségen felül áll. Ez pedig azt jelenti, hogy Mágóchy Gáspár nem „1586 végén vagy 1587 elején" halt meg. — Mágóchy születési idejére is van támpontunk. Borovszky Samu genealógiai táblázatát, tanulmányának okmányanyagát figyelembe véve az 1514. esztendő valószínűsíthető.n. A cikkíró legalább kérdőjelesen szerepeltethette volna. 2. Mágóchy Gáspár már 1545—46-ban várnagy volt Gyulán Patóchy Ferenc alkalmazásában. 1552. május 12—július 11. között pedig Ferdinánd király első várnagya (a vár kormányzója, parancsnoka) Gyulán." 1554-ben újra e tisztségbe került, egyúttal a vár udvarbírája (provizora) is volt. 3. A tisztségviselés idejét a beiktatástól számítják. Mágóchynak 1564. március 20—28 között adták át a királyi biztosok Eger várát; március 26-án esküdött fel, ekkor iktatták be. Csupán kinevezése és főkapitányi instrukciója történt 1563 decemberében. De akadályoztatása miatt 1563/64 telén a vár megbízott főkapitánya Forgách Simon volt." 4. Mágóchy Gáspár (és valamennyi egri főkapitány 1564—1596 között) Heves és Külső-Szolnok valamint Borsod vármegye főispánja volt. Elsősorban azért, mivel az egri vár Borsod megyének a területén épült.45. A cikkíró közel 20 évet tévedett, mivel Mágóchy az 1560. évtől a haláláig Torna vármegye főispánja volt. Még 1559. évben Torna vára és uradalma a tulajdonába került, amelyet Hováth Gáspár özvegyétől 14 000 ft-ért vásárolt meg. Második felesége, Massai Eulália, Ferenc fia és Balog Ferenc, az udvari lelkésze 1559-ben Gyuláról Tornára utaztak, és ez időtől fogva ott éltek. Egy 1561. évi vizitációs főesperesi küldöttség előtt Mágóchy Torna megyében főispáni súlyával lépett fel, a helvét konfesszió szellemében. Mágóchy a tornai főispánságot egri főkapitányként is megtartotta. Főkapitányi esküjében is tornai főispánnak nevezte magát, de még egri gazdasági okmányaiban sem feledkezett meg róla, pl. egy 1564. április 3-án kelt ° Szabó J. Gy.: Az Egyház és a reformáció Egerben (1553—1595). Az Egri Múzeum Évkönyve XV. (Eger 1977) 130. '''Borovszky S. Csanád vármegye története 1715-ig II. (Budapest 1897) 340—343. ° Scherer F.: Gyula város története I. (Gyula 1938) 124—125. Szederkényi N.: Heves vármegye története II. (Eger 1890.) 232. és Okmánytár No 23. — Verancsics A. összes munkái IX. (Budapest 1870)40—46. — Sörös P.: Ghimesi Forgách Simon báró. Századok 1899. 609. — Ruzsás L.: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században (Budapest 1939), 10. 'Kemény L.: Abaúj—Torna vármegye története (1527—1648), II. 2. rész. (Kassa 1515), 65., 96. 'Szabó J. Gy.: Adatok Eger XVI. századi egyháztörténetéhez, Az Egri Múzeum Évkönyve XVIII. (Eger 1981)68.