Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Engel Pál: Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában 613
ENGEL PÁL 3. Kálmán király I. Géza király és görög felesége, Szünadéné fia volt. Születési éve ismeretlen, csupán annyi valószínű, hogy születésekor apja még herceg volt, és voltak bátyjai is, akik 1095 előtt elhaltak. Születése tehát nagyjából 1070-1072 tájára tehető.12 1116-ban halt meg.13 Becsült kora: 43-48 év. „Testalkatára nézve hitvány volt, .. . borzas, szőrös, félvak, púpos, sánta és dadogó. .." - írja róla a krónika. Ez a kedvezőtlen jellemzés azonban akkor keletkezhetett, amikor az általa megvakított Álmos herceg ága került a magyar trónra, és így tárgyilagosságához szó fér. Annyi mindazonáltal feltételezhető, hogy ha eltúlozva is, de létező testi tulajdonságokat fest le.14 Halálát, úgy látszik, súlyos fülgyulladás okozta.15 Székesfehérvárott temették el.16 4. Kálmán király szicíliai felesége I. Rogernek, Szicília normann grófjának volt a leánya, és 1097-ben ment feleségül Kálmánhoz. Keresztnevét nem tudni; a szakirodalomban elterjedt „Buzilla" név egy 14. századi olasz nyelvű forrás szövegének félreértéséből született.17 Születése idejére egyedül házassága időpontjából lehet következtetni, vagyis 1078—1080 tájára tehető. Halála évét sem tudjuk, csupán valószínű, hogy mivel Kálmán 1112-ben nősült meg újból, nem sokkal ezelőtt halt meg.18 Becsült kora: 28-33 év. Valószínű, hogy őt is Székesfehérvárott temették el, mint később a férjét, de temetkezőhelyéről semmiféle híradás nem maradt fenn. 12Pauler I. 225, 289, 563 határozottan 1070-re teszi Kálmán születését, míg Wertner 216 későbbre, 1074 tájára. Wertner azonban (186-187) úgy vélte, hogy Kálmán szülei legkorábban 1073-ban házasodtak össze, ami mai ismereteink szerint egyáltalán nem indokolt, és a házasságra inkább az 1060-as években kerülhetett sor (Györffy 1984. 879). 13 Az évszámot - a magyar források egybehangzó 1114-i adatával szemben - még Paulerl. 604 tisztázta. 14 „Erat namque habitu corporis contemptibilis, . . . ispidus, pilosus, luscus, gibosus, claudus et blesus" (Chron. Hung. comp. saec. XIV., SRH I. 421). A forráshely értékelésére Györffy 1984. 940-941. Bevilaqua Borsody 48-53 úgy vélte, hogy a krónika „tuberkulotikus-rachitikus degeneráltságú habitust ír le, vagyis hypho-akoliotikus avagy lordosisos gerincferdülést" (az idézet: 48). 15..Ezután a király súlyos beteg lett; volt egy olasz orvosa .. ., ez flastromtapaszt tett a fejfájós király fülére, és a flastrom ereje a fülkagylón keresztül kiszívta agyvelejének nem kis részét." (Thuróczy János: A magyarok krónicája. Ford. Horváth János. Bp. 1980. 171; vö. SRH I. 430). A leírást orvosilag értékelte Bevilaqua Borsody 53-54. 1„Cuius corpus Albe quiescit" (Chron. Hung. comp. saec. XIV., SRH I. 433) ugyanígy SRH I. 182, 209, II. 80. Egyedül Mügeln Henrik 14. századi krónikája írja - összetévesztve fiával, II. Istvánnal - tévesen, hogy Váradon temették el (SRH II. 194). 17 Györffy 1984.948-949, 1671. "Wertner 219-222.