Századok – 1989

Tanulmányok - Hajnal István: Kézművesség írásbeliség és európai fejlődés III–IV/407

Hajnal István KÉZMŰVESSÉG, ÍRÁSBELISÉG ÉS EURÓPAI FEJLŐDÉS. A szellemi és fizikai munka szerepét a társadalomfejlődésben általában véve nem a kézművesség és írásbeliség címén szokás tárgyalni. Nem állok azonban egye­dül a problémának ezen sajátos elnevezésével. Különösen az utolsó évtizedekben a nyugati történetírás egy határozottan elkülöníthető irányzata dolgozott ilyen értelem­ben. Anyagi-szellemi erők vizsgálata helyett mind élesebben irányította figyelmét ma­gának a foglalatosságnak mindennapos módszereire. Talán elég itt elsősorban Henry Pirenne életművére hivatkoznom, de szinte az egész modern belga történetírás ezt a módszert követi. A franciáknál pedig csak az Annales d'Histoire Economique et Sociale húszéves múltjára hivatkozom és az e folyóirat körül csoportosult törté­netírókra.­ Ugyanilyen példákat hozhatnék fel az angol és amerikai történetírásból is. E módszer mélyén az a meggyőződés rejlik, hogy az emberi fejlődés nagy vonulatait nem az anyagi-szellemi erők ráhatása szabja meg, hanem a tömegek mindennapos apró munkája, foglalatossága. Ez az a geológiai strukturálódás, amely meghatározza minden eleven erőnek sorsát. Technika és írás: a fizikai és szellemi munkának mindennapos eszközei. Álta­luk szövődnek bele az eredmények a társadalom szervezetbe. Konkrét, tárgyiasan vizs­gálható formák, alkalmasak arra, hogy kiindulásul szolgáljanak a fejlődésvizsgálat számára. Mindkét kultúrforma látszólag a XII-XIII. században kezdte meg páratlan európai fejlődését. Előadásomban a főbb szempontokat és módszereket szeretném bemutatni, ame­lyek az európai kultúrkezdet problémájának vizsgálatánál bennem kialakultak. A kul­túrkezdet problémájához előtanulmányként kellett visszanyúlnom készülő munkám­hoz, amely a modern gépkorszak kialakulásának társadalomtörténeti magyarázatát akarja megkísérelni. * A XII-XIII. században, úgy látszott, az európai élet minden területe váratlan, újszerű, mozgalmas fejlődésnek indult, a kora középkor félezer évének nyomorúságos stagnálásával szemben. Természetes, hogy új külső erőkkel igyekezett magyarázni ezt a váratlan fordulatot a történelem.­ ­ Előadás a M. Tudományos Akadémia II. osztályának 1948. január 12-én tartott ülésén.­­ Lefebvre szerint az új szellem, amit a folyóirat követ, a praktikumra irányított tekintet, a társada­lomnak intim struktúrájában való megragadása. (AHES, 1932., 592. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék