Századok – 1996
Tanulmányok - Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában III/497
550 GYARMATI GYÖRGY ségvetési fegyelmet. Másrészt, mi a helyzet akkor azokkal, akiket a B-lista során — úgymond — létszámfelettiként bocsátottak el, ha most a folyamatban levő B-lista revízió mértékét is meghaladó új állománnyal kívánják pótolni a képesítéssel és gyakorlattal is bírókat. A belügyminiszter ellenérve szerint „a hallgatókat azzal biztatták, hogy a tanfolyam elvégzése után beosztást nyernek, ezért semmiképpen sem fogadható el a pénzügyminisztérium álláspontja"." A kérdés Rajk László akaratérvényesítésének megfelelően intéződött el, ami az egész 1946. évi tisztogatási folyamat politikai kontraszelekció jellegének csupán sokadik kiegészítő adaléka. Egyúttal pedig részleges magyarázat arra a jelenkor-történeti irodalomban már egy évtizede felvetett kérdésre, hogy miért nem érzékelhető kellőképpen a létszámapasztás az alkalmazotti állomány statisztikáiban.172 Ugyanezidőtájt megfordult a közalkalmazásban állók számáról — korábban csak pejoratív kontextusban — olvasható érvelés is. Immár az ellátandó állami feladatok állandó növekedésére helyeződött a hangsúly, ami úgymond, természetesen vonja maga után az apparátusi létszám gyarapodását is.173 A B-lista mérlegének harmadik vetületeként az vizsgálandó, hogy milyen mértékű megtakarítást jelentett a közalkalmazotti kontraszelekció a költségvetés kiadási terhei szempontjából. Ennek bemutatásakor két szempontból is az 1938. évi bázismutatók tekinthetők kiindulási alapnak. Egyfelől azért, mert maga a redukciós rendelet ehhez viszonyítva határozta meg az apasztási előírásokat. Másfelől pedig azért, mert az ugyanekkor végrehajtott valutareform során is az „utolsó békeévet" vették alapul a stabilizációs bérviszonyok, illetve bérarányok rögzítésekor. Ennek megfelelően vetem össze az 1938/39. évi, illetve az 1946/47. évi — már a B-lista után — tárgyalt, illetve elfogadott költségvetési előirányzat szerinti közalkalmazotti létszámviszonyokat és annak államháztartási vonzatát, ugyanúgy, ahogy azt a Gazdasági Főtanács korabeli — hivatali használatra szánt — kimutatásai közölték. Mindemellett azon általános irányelvhez képest, mely szerint az 1946. évi valutareform az 1938-as javadalmazás ötven százalékában kívánta rögzíteni a „stabilizációs" béreket,174 a korabeli pengő/forint átszámításnak megfelelően adtam meg az egyes állománycsoportokon belüli béreknek a nominális valorizációból adódó értékét.175 21. táblázat A közalkalmazottak járandóságának költségvetési aránya, 1938/39, 1946/47 1938/39. évi költségvetés 1946/47. évi költségvetés Összes kiadás: 1.334,9 Millió Pengő Összes kiadás: 4.420,7 Millió Forint Közalk. (nyugd.) száma Személyi járandóság Egy hó/fó Eg Ft ellenért. Közalk. (nyugd.) száma Személyi járandóság Egy hó/fő (1938-as ért. %-ában) Közalk. (nyugd.) száma Millió összkiad. %-ában Egy hó/fő E . Ft ellenért. Közalk. (nyugd.) száma Millió Ft. összkiad. %-ában Egy hó/fő (1938-as ért. %-ában) Közig. 77.580 273,7 20,5 294/1.022 121.334 453,6 10,3 312/30,5 % 100 156,4 Áll. üzem 42.733 112,9 8,5 220/765 63.595 355,7 8,0 466/61 % 100 148,8