Századok – 1996
Közlemények - Molnár Máté: A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség bojkottja Magyarország ellen: 1920. június 20. – augusztus 8. III/639
Molnár Máté A NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG BOJKOTTJA MAGYARORSZÁG ELLEN: 1920. JÚNIUS 20. - AUGUSZTUS 8. 1. A bojkott okai, előzményei és céljai 1919 és 1920 fordulóján az amszterdami székhelyű Nemzetközi Szakszervezeti Szövetséghez (Amszterdami Internacionálé) olyan információk érkeztek, amelyek a magyarországi szakszervezeti szabadság és a munkásosztály szabad szervezkedése elnyomását jelezték. Az első hiteles tudósítások már 1919 végén eljutottak az NSzSz központjába, 1920 januárjában pedig megnövekedett a tömeggyilkosságokról és tömeges internálásokról szóló hírek száma.2 1920 februárjában érkezett az első közvetlen segélykérés az NSzSz-hez,3 az Ausztriába menekült magyar emigránsok részéről a fehérterror áldozatai és családjaik számára, és kérték egy nemzetközi vizsgálóbizottság kiküldését a magyarországi helyzet kivizsgálására. A fehérterrorra vonatkozó információk két fő irányból érkeztek a szövetséghez: az egyik forrás a bécsi baloldali emigráció volt, a másik pedig a közvetlenül Magyarországról származó bizonyítékok sora. Ez utóbbiak közül a Király Albert — a magyarországi szakszervezeti tanács volt titkárhelyettese — által kijuttatott dokumentumok voltak a legfontosabbak. Egy rendőrségi jelentés szerint „Király Albert vitte ki az összegyűjtött adatokat és annak alapján mondották ki a bojkottot." Király Albert, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt aktivistájaként saját bőrén tapasztalhatta a baloldal és a munkásság szabad érdekérvényesítése elleni fellépéseket. 1920. január 14-én — az MSZDP Jogvédő Bizottságánál január 15-én felvett jegyzőkönyv szerint — Nyáregyházára akart utazni, hogy a párt jelöltjeként programbeszédet tartson és ajánló aláírásokat gyűjtsön. A tervezett gyűlést bejelentette és a plakátokat bemutatta a monori főszolgabírónak, aki engedélyezte a választási gyűlés megtartását. Nyáregyházán azonban a karhatalmisták a plakátokat — mint kommunista röpiratokat — leszedték, Király Albert pedig le sem mert a gyűlésre utazni, mert a lakosok figyelmeztették, hogy a karhatalmisták meg akarják verni. Egyik társát, akit nem tudott idejében értesíteni, letartóztatták és összeverték. Ugyancsak letartóztatták a plakátok terjesztőit és a jelölő íveket aláíró személyeket is. Nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZDP számára a törvényes agitáció lehetetlen, elsősorban a helyi hatóságok magatartása miatt. Hasonló esetek egyébként tömegével fordultak elő 1920 januárjában. 1920. június 20-án (a bojkott kezdetének napján) a rendőrség letartóztatási parancsot adott ki Király Albert ellen, ő azonban ekkor már régóta Bécsben volt, ahová a dokumentumok külföldre juttatása után, márciusban emigrált.