Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
CSŐSZ LÁSZLÓ A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Holocausttal kapcsolatos források tanulmányozása megerősítette a szerzőt abban, hogy a vidéki levéltárakban fontos feladat lenne a fent említett kutatómunka elvégzése. Az eddig megjelent szakirodalom szűkszavúan számol be a vármegyében történt eseményekről, emellett számos téves adatot és megállapítást tartalmaz. Braham monográfiája Szolnok mellett csak öt megyei település gettósításáról emlékezik meg, a jegyzetekkel együtt mintegy másfél oldal terjedelemben. A vármegyei főjegyzőt alispánként, a Tiszai közép járás főszolgabíróját rendőrtisztként említi és tévesen adja meg a szolnoki gettó helyszínét is. A Vádirat a nácizmus ellen című, Karsai Elek és Benoschofsky Hana által szerkesztett dokumentumgyűjtemény kiadása a harmadik kötetnél megszakadt, így az már nem tartalmazza a vidéki zsidóság történetére vonatkozó, 1944. május 15-e után keletkezett iratokat.6 Ezt a hiányt azóta sem sikerült betölteni, noha a vidéki levéltárak zsidóüldözéssel kapcsolatos anyagából 1994-ben bő válogatást tettek közzé.7 A füzetsorozat oktatási segédanyagnak készült, a Holocaust-szaktudomány szempontjából azonban egységes szakmai koncepció, elsősorban egy érdemi szerkesztői bevezető és az iratokhoz fűzött kommentár hiányában használhatatlan. Bizonytalan forrásértékük ellenére a vidéki zsidó közösségekről íródott emlékkönyvek is segíthetik a kutatásokat, bár túlnyomórészt szubjektív forrásokra támaszkodnak. A Szolnokon megjelent kiadvány értékes adatokat tartalmazó összeállítás, levéltári dokumentumokat is közöl, a kutatásban való felhasználhatóságát azonban korlátozza az, hogy az idézett iratok származási helyét nem közli. Molnár Judit említett monográfiája alapvető szakirodalma a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Holocaust kutatásának, elsősorban a gyűjtőtáborokba koncentrálás és deportálás, valamint az ezt megelőző szegedi értekezlet eseményeinek tekintetében. A két jászsági járás kivételével Jász-Nagykun-Szolnok megye is a IV. deportálási zónához (V. és VI. csendőrkerület) tartozott, így ott is hasonló központi alapelvek érvényesültek. Jelen dolgozat forrásául elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár zsidóüldözésekkel kapcsolatos anyaga szolgált. A megye közigazgatási irataival igen mostohán bánt a történelem: teljesen megsemmisültek az 1938-1944 között keletkezett főispáni és alispáni iratok, a főszolgabírói iratok is csak hiányosan maradtak fenn. Sok közülük azonban megtalálható a megyei városok és községek irataiban, a történteket ezek, továbbá egyéb korabeli dokumentumok (csendőrség, pénzügyőrség iratai) alapján kíséreltük meg rekonstruálni. A szolnoki zsidó hitközség irattárának túlnyomó része szintén elpusztult, adatokat csak az 1945 utáni időszakra szolgáltathat. 5 Braham i. m. 681, 696-697. és 740-741., a jegyzetek 708, 712-713. és 763. 6 Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez 1. kötet (1944. március 19. - 1944. május 15. A német megszállástól a deportálás megkezdéséig.) Szerk.: Benoschofsky Ilona - Karsai Elek. Bp., Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1958. (a továbbiakban: Vádirat 1.). 2. kötet (1944. május 15. - 1944. június 30. A budapesti zsidóság összeköltöztetése.) Szerk.: Benoschofsky-Karsai E. Bp., MIOK, 1960. 3. kötet (1944. május 26. - október 15. A budapesti zsidóság deportálásának felfüggesztése) Szerk.: Karsai E. Bp., MIOK, 1967. A sorozat a Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) mikrofilmgyűjteménye alapján készült. 7 Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. (Iratok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltárból) Szerk.: Ságvári Ágnes. Bp., Magyar Auschwitz Alapítvány Holocaust Dokumentációs Központ, 1994. (a továbbiakban: Dokumentumok...) 8 A szolnoki zsidóság története 1840-1944. Irta és összeállította: Varga Béla. Szolnok, Damjanich Múzeum, 1994. (a továbbiakban: A szolnoki zsidóság története)