Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Buda Attila: Pest megye első embere: Gróf Károlyi István 1848-49-ben I/121
GRÓF KÁROLYI ISTVÁN 1848-49-BEN 123 telkén.6 Azonban, bár a fóti gróf az országgyűlési ifjak szabadonbocsájtása miatt Bécsben járt küldöttségnek is tagja volt, mégsem lehet azt mondani, hogy az események alakításában aktívan részt vett volna. Ebben az előbb említett okok mellett politikai meggyőződése is szerepet játszott. Károlyi István hazafias érzelmeit nem lehet ugyan vitatni, ámde diplomáciai szolgálata és átlagfeletti műveltségefóti kastélyában igen jelentős könyvtárat hozott létre, ahol a kor külföldi politikai irodalma is eredetiben volt megtalálható) következtében tisztában volt az európai hatalmi egyensúllyal, s felismerte az adott politikai viszonyok között a Habsburgoktól való elszakadás lehetetlenségeit és hátrányait; emiatt aztán semmiféle radikalizmussal nem rokonszenvezett. Nála könnyebben lelkesedett György testvére, a fiúk közül a legfiatalabb, míg Lajos, a középső, testvéreivel szemben a reformkorban a Habsburg-hit, bár korántsem aulikus főnemesség képviselője volt, így következett el az utolsó reformkori országgyűlés, majd 1848/49 sorsfordulója. 1847 novemberében Károlyi István betöltötte az ötvenedik évét. 1848 elején Fóton tartózkodott, s ott volt a márciusi forradalom, az országgyűlés bezárása és a kormány Pest-Budára költözésének idején is. Az események és a változásokat sejtető, majd beváltó lelkesedés magával ragadta őt is, s ehhez szerencsére adottságainak megfelelő cselekvési lehetőséget is kapott. Ez eleinte anyagi áldozatokból állt, a szükségnek megfelelően, amikor ugyanis az első felelős magyar kormány a nemzetiségi szervezkedések és ellenállás miatt is a magyar nemzetőrség szervezésébe kezdett, Károlyi István nagymennyiségű ezüst felajánlásával segítette a hadbaállításukat. Mivel azonban a kormány az első időkben nem tudta mindenhol a helyi hatalom folytonosságát biztosítani, voltak olyan részei az országnak, amelyeken különféle kihágások, erőszakos cselekmények történtek, egyes személyekkel és egyes birtokokkal szemben, így például a Pest megyei Kókán is, ahol a parasztok olyan földek használatába fogtak, amelyek szerződés szerint nem az ő birtokuk voltak, majd pedig a faiskolák és az ültetések kivágását kezdték el. A meggondolatlan szabadosság odáig fajult, hogy az intézkedő gazdatiszteket is megverték és elzavarták. Ez a terület a fóti birtok része volt, s mivel Károlyi István gondoskodó földesura volt jobbágyainak, törődött velük, megélhetésükkel és gyermekeikkel is; korábban hasonló esetek nem fordultak elő az ő földjein. A történteket egyrészt a márciusi, áprilisi eseményekre adott zavarodott válaszként, illetve az ezt felszító és fokozó, a nemzetőrség szervezését a különböző társadalmi csoportok egymás ellen fordításával meggátolni igyekvő, suttogó propaganda hatásának kell tulajdonítani. Károlyi István azonban nem ijedt meg, és személyes jelenlétével sikerült lecsillapítania a rendbontókat. Mivel tekintélye a megyében máshol is érezhető volt, a belügyminiszter, Szemere Bertalan a vezérmegye főispáni helytartójává nevezte ki. Pest megye örökös főispánja azonban István nádor volt, aki viszont ekkor a királyi helytartói tisztet töltötte be, s nem ő Barkassy Imre Kazinczy Ferencnek. (Pozsony, 1825. nov. 4.) Kazinczy Ferenc levelezése. (Közzéteszi: Váczy János, 1-21. köt.) Bp., 1890-1911, MTA, 19 448. 7 MOL H 92. Nemzetőrségi Tanács, 1848. 940; MOL H 3 Hadügyi és nemzetőrségi iratok 1848: 518; PML Közgy. iratok 1848: 4.564; Radical Lap, 1848. június 2., 6. 8 Erről bővebben: EMBER Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp., 1951, Közoktatásügyi Kiadó, 140. 9 Közlöny, 1848. június 17., 33. A kinevezés dátuma: június 15.