Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Buda Attila: Pest megye első embere: Gróf Károlyi István 1848-49-ben I/121

Buda Attila PEST MEGYE ELSŐ EMBERE: GRÓF KÁROLYI ISTVÁN 1848-49-BEN Gróf Károlyi István (1797-1881) az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kevéssé ismert szereplői közé tartozik, noha a kortársak tudtak róla és méltatták jelentőségét. Ezt az is mutatja, hogy neve olyan, egymástól sok szempontból eltérő beszámolóban is felbukkant, mint amilyen Julian Chownitzé­ és Piry Cirjék Já­nosé.­ Élete végén Kossuth is említést tett róla Herman Ottónénak, aki a Káro­lyiak hazafiságáról kérdezte őt: „Jó hazafiak [voltak], mondhatnám kivétel nélkül, de a legjobb volt közülük az öreg Károlyi István. Ezt utol nem érte egy sem közülök. Egymaga ezer katonát szerelt fel a szabadságharcra a saját zsebéből, ami egy milliót jelent!". Ennek ellenére személye feledésbe merült, s csak az igazán tájékozottak tudhattak például arról, hogy Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének egyik, a szabadságharc hadseregével kapcsolatos részlete rá vonatko­zik. Jellemző az is, hogy bár neve ott olvasható a centenárium alkalmából a Pesti Vármegyeháza falára került emléktáblán, Kossuth, Petőfi, Széchenyi, Nyáry Pál, Táncsics, Szentkirályi Móric, Arany, Vörösmarty, Jókai és mások társaságában; maga az emléktábla a nagyközönség számára nem látogatott helyen, a belső ud­varban található. Pedig Károlyi István élete és személyisége alkalmas a felidézésre, arra, hogy az utókor is emlékezzen rá, ismerje életének eseményeit, melyek a nemes haza­szeretetre, az áldozatkészségre és felelősségvállalásra napjainkban is érvényes pél­dát szolgáltatnak, miközben az elfogulatlan szem előtt kételyei és tetteinek indí­tékai is feltárulhatnak. Károlyi István nagy múltú család tagjaként Bécsben született, két fiú és három lánytestvére előtt, legidősebbként. Apjuk 1803-ban egy párbaj következté­ben fiatalon elhunyt, de végakaratában meghagyta, hogy gyermekeit Magyaror­szágon, magyar szellemben neveljék fel. Az özvegy, kívánságát teljesítve, 1808-ban a József nádor tevékenysége következtében lassan európai külsőt öltő fővárosba, Pest-Budára költözött, ahol egyébként egyik családi rezidenciájuk is volt. Ez a mai Irodalmi Múzeum épülete. Emellett az Üllői út elején is vásároltak egy telket, ez később a Köztelek elnevezést kapta. (Közbevetőleg: az itt épült, ma Üllői út 17-es számú házban lakott Bártfay László, aki Károlyi István öccsének, Károlyi Györgynek volt bizalmas alkalmazottja, s akinek szalonja a reformkor irodalmi­ ­ Chownitz, Julian: Fél esztendő a negyvennyolcas forradalom Magyarországon. (Ford.: S. Lengyel Márta.) Bp., 1998, Osiris Kiadó, 231. 2 Piry Cirjék János­. Érsekújvári napló 1848/1849. (S. a. rend.: Koncsol László.) Pozsony, 1998, Kalligram. 57., 79. 3 Somlyói Tóth Tibor: Diplomácia és emigráció „Kossuthiana". Bp., 1985, Magvető, 194-195.

Next