Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Buda Attila: Pest megye első embere: Gróf Károlyi István 1848-49-ben I/121
Buda Attila PEST MEGYE ELSŐ EMBERE: GRÓF KÁROLYI ISTVÁN 1848-49-BEN Gróf Károlyi István (1797-1881) az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kevéssé ismert szereplői közé tartozik, noha a kortársak tudtak róla és méltatták jelentőségét. Ezt az is mutatja, hogy neve olyan, egymástól sok szempontból eltérő beszámolóban is felbukkant, mint amilyen Julian Chownitzé és Piry Cirjék Jánosé. Élete végén Kossuth is említést tett róla Herman Ottónénak, aki a Károlyiak hazafiságáról kérdezte őt: „Jó hazafiak [voltak], mondhatnám kivétel nélkül, de a legjobb volt közülük az öreg Károlyi István. Ezt utol nem érte egy sem közülök. Egymaga ezer katonát szerelt fel a szabadságharcra a saját zsebéből, ami egy milliót jelent!". Ennek ellenére személye feledésbe merült, s csak az igazán tájékozottak tudhattak például arról, hogy Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének egyik, a szabadságharc hadseregével kapcsolatos részlete rá vonatkozik. Jellemző az is, hogy bár neve ott olvasható a centenárium alkalmából a Pesti Vármegyeháza falára került emléktáblán, Kossuth, Petőfi, Széchenyi, Nyáry Pál, Táncsics, Szentkirályi Móric, Arany, Vörösmarty, Jókai és mások társaságában; maga az emléktábla a nagyközönség számára nem látogatott helyen, a belső udvarban található. Pedig Károlyi István élete és személyisége alkalmas a felidézésre, arra, hogy az utókor is emlékezzen rá, ismerje életének eseményeit, melyek a nemes hazaszeretetre, az áldozatkészségre és felelősségvállalásra napjainkban is érvényes példát szolgáltatnak, miközben az elfogulatlan szem előtt kételyei és tetteinek indítékai is feltárulhatnak. Károlyi István nagy múltú család tagjaként Bécsben született, két fiú és három lánytestvére előtt, legidősebbként. Apjuk 1803-ban egy párbaj következtében fiatalon elhunyt, de végakaratában meghagyta, hogy gyermekeit Magyarországon, magyar szellemben neveljék fel. Az özvegy, kívánságát teljesítve, 1808-ban a József nádor tevékenysége következtében lassan európai külsőt öltő fővárosba, Pest-Budára költözött, ahol egyébként egyik családi rezidenciájuk is volt. Ez a mai Irodalmi Múzeum épülete. Emellett az Üllői út elején is vásároltak egy telket, ez később a Köztelek elnevezést kapta. (Közbevetőleg: az itt épült, ma Üllői út 17-es számú házban lakott Bártfay László, aki Károlyi István öccsének, Károlyi Györgynek volt bizalmas alkalmazottja, s akinek szalonja a reformkor irodalmi Chownitz, Julian: Fél esztendő a negyvennyolcas forradalom Magyarországon. (Ford.: S. Lengyel Márta.) Bp., 1998, Osiris Kiadó, 231. 2 Piry Cirjék János. Érsekújvári napló 1848/1849. (S. a. rend.: Koncsol László.) Pozsony, 1998, Kalligram. 57., 79. 3 Somlyói Tóth Tibor: Diplomácia és emigráció „Kossuthiana". Bp., 1985, Magvető, 194-195.