Századok – 2002
Tanulmányok - Papp István: A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején és a begyűjtési rendszer felszámolása 1956–57-ben I/31
Papp István A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUM AZ 1956-OS FORRADALOM IDEJÉN ÉS A BEGYŰJTÉSI RENDSZER FELSZÁMOLÁSA 1956-57-BEN Tanulmányom témáját több szempont alapján választottam ki. Először is azért, mivel Gyenes Antalnak, a forradalom begyűjtési miniszterének életútjával foglalkozom, s így mindenképpen szükséges volt miniszteri működésének feltérképezése. Ez természetesen további kérdéseket is felvetett. Működött-e ténylegesen egy minisztérium a forradalom alatt? Mit csinált és mit csinálhatott egy miniszter? A Begyűjtési Minisztérium esetében külön érdekes az, hogy az általa felügyelt begyűjtési hivatalokra milyen mértékben zúdult a forradalom haragja vidéken és a fővárosban? Mivel Bölöny József alapvető archontológiai munkája úgy tünteti fel Gyenest, mint aki november 4-e után is vezette a minisztériumot, kíváncsi voltam, hogy ez fedi-e a valóságot. A további vizsgálataim során pedig igyekeztem lépésről lépésre felderíteni a minisztérium, illetve az egész országot behálózó begyűjtési rendszer felszámolását. A begyűjtési rendszer a forradalomig A paraszti gazdálkodásba történő állami beavatkozás - a közellátás biztosítása érdekében, vagy legalábbis erre hivatkozva - nem az 1945 utáni idők találmánya volt. Először a második világháború idején, 1942-től törekedett az állam arra, hogy állandó nagyságú központi készletekkel rendelkezzen különféle mezőgazdasági termékekből. Ezt a hadigazdálkodásra való egyre erőteljesebb átállás és Németország fokozódó követelései kényszerítették ki. Az ekkor fennálló beszolgáltatási rendszert Jurcsek Béla építette ki. 1942. júliusától a Közellátási Hivatal államtitkára, majd a német megszállás után közellátási miniszter volt a Szálasi-kormány bukásáig. E rendszer keretében a szántóföldek minden egyes kataszteri tiszta jövedelem szerinti aranykoronája után 10, majd 50 kg búzát, illetve ezzel egyenértékű terményt vagy állatot kellett beadni. A harcok befejezését az ország kifosztott, kisemmizett állapotban élte meg. Ilyen körülmények között a városi lakosság élelmiszerellátása szükségessé tette az állam újbóli beavatkozását a paraszti árutermelésbe. Az új beszolgáltatási rendelet 1945. júniusában született meg, kiélezett viták közepette. A vita elsősorban Faragho Gábor közellátási miniszter és a kommunista kormánytagok között zaj- 1 Bölöny J. 1978. 236. 2 Bölöny J. 1978. 246. 3 Erdmann Gy. 1988. 144.