Századok – 2007

BESZÁMOLÓ - Beszámoló a Nándorfehérvár-konferenciájáról (Skorka Renáta) 11/493

BESZÁMOLÓ BESZÁMOLÓ A NÁNDORFEHÉRVÁR-KONFERENCIÁRÓL 2006. szeptember 8-án a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomku­tató Központ Kongresszusi Termében a Magyar Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézete és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében — az Olasz Kultúrintézet és a Habsburg Történeti In­tézet közreműködésével — „Nándorfehérvár 1456" címmel nemzetközi konfe­renciát rendeztek. A konferenciát Glatz Ferencnek, a Történettudományi Intézet igazgatójá­nak köszöntője nyitotta meg. Rövid beszédében mindenekelőtt a közép- és ke­let-európai történészek egy régi adósságára és kötelességére hívta fel a jelenle­vők figyelmét, mely szerint a régió történészei hiába járnak élen a történeti for­rások kutatásban, az igazi történeti szintézisek mégsem az ő tollukból szület­nek, hiszen azokat a világ más részeiről jövő elemzők írják meg helyettük. Glatz Ferenc ezért hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Európa ezen ré­szének kutatói egymás tudományos eredményeit megismerve, azokat a maguk kutatásaikkal összevetve megtanuljanak összegző jellegű monográfiákat írni saját történelmük egyes eseményeiről és korszakairól. Mindezen törekvést elő­segítendő örömét fejezte ki, hogy egy olyan nemzetközi konferencia házigazdá­ja lehet a Történettudományi Intézet, valamint a Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum, amelyen szinte valamennyi érintett nemzet politikai és egyházi történet­írásának képviselője megjelent, külön kiemelve, hogy az 1456. évi nándorfehér­vári ostrom és Kapisztrán János élettörténetének összekapcsolódása lehetősé­get kínált arra, hogy a délszláv, olasz, valamint magyar kutatók és turkológu­sok mellett a ferences rend is képviseltesse magát. Mielőtt Veszprémy László, a Hadtörténeti Intézet igazgatója, a konferen­cia délelőtti ülésszakának elnöke szót adott volna az első előadónak, köszöntöt­te a hallgatóság soraiban szép számmal megjelent turkológusokat, politikatör­ténészeket, várkutatókat és az egyháztörténet képviselőit. Név szerint megem­lékezett azon történészekről — így Szűcs Jenőről, Engel Pálról, valamint Sza­kály Ferencről —, akiknek munkái nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a korszak történelmével foglalkozók számára. Felhívta továbbá a hallgatóság fi­gyelmét arra is, hogy a jelen konferencia az emlékévhez kötődő rendezvényso­rozat része, kapcsolódik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban június 15-én megnyílt „Európa védelmében" című emlékkiállításhoz, illetve a Magyar Nemzeti Bank által július 20-án a nándorfehérvári diadal 550. évfordulója al­kalmából vett ezüst emlékérme kibocsátásához. Végül az emlékünnephez kap­csolódóan két előkészületben lévő könyvet ajánlott a megjelentek figyelmébe: Kubinyi András Nándorfehérvártól Belgrádig című tanulmánykötetét, illetve Stanko Andric The Miracles of St. John Capistran című művének magyar nyel­vű fordítását. Fodor Pál, Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa „Az Osz­mán Birodalom, Bizánc és a nyugati kereszténység" című előadásában azon há-

Next