Századok – 2008
TÖRTÉNETI IRODALOM - Charles L. H. Coulson: Castles in Medieval Society. Fortresses in England, France and Ireland in the Central Middle Ages. (Ism. Horváth Richárd) II/520
vagy éppen problémákat felvető összefoglalást a magyar történelem egyik legválságosabb és — éppen a bőséges forrásadottságok miatt — legkevésbé áttekinthető korszakáról. Az egybegyűjtött tanulmányok határozott időrendi és tartalmi rendet alkotva megismertetik az érdeklődő egyetemista, vagy éppen szakember olvasóval mindazt, amit érdemes tudni a korszak hadtörténetéről. Szerző azon kevés történész közé tartozik, akinek egyszerre van érzéke a mikro-és makroszintű események és folyamatok felismerésére, bemutatására. Sőt, ami még ritkább, ezek logikusan és szervesen egymásra is épülnek, az elemzések egymást erősítik. A kötet előnye, hogy módszertanilag rendkívül modern, a mindennapok történetétől a diplomáciai követségek világáig minden szintet figyelemmel kísér, nem mellékesen a szerzőre jellemző hihetetlenül széles nemzetközi, elsősorban német szakirodalmi kitekintéssel. A kötet jelentős részben nehezen hozzáférhető tanulmánykötetekben, emlékkönyvekben, folyóiratokban (Hadtörténelmi Közlemények, Agrártörténeti Szemle, Castrum Bene, Házi Jenő, Szakály Ferenc-, Kosáry Domokos-, Perjés Géza-emlékkönyvek), illetve egy esetben csak németül megjelent tanulmányt tesz közzé. A kötet a kritikus nemzeti önismeret és országkép alakításához is nagyban hozzájárulhat. Nem lebecsülendő ebből a szempontból sem az először itt olvasható két új tanulmány, a nándorfehérvári ostromról szóló már említett, valamint a Mátyás-kori katonák fegyelmezéséről írott (A nándorfehérvári diadal. Kérdések és következmények; Adalék a katonák fegyelmezéséhez Mátyás hadseregében és a királyi kapitány hatásköre). Kubinyi András jól érzékelte, hogy a nándorfehérvári ostrommal kapcsolatban is számos probléma maradt (például most vette észre a kutatás: ha létrákon kellett felmászni a falakra, akkor nyilván nem lőtték a törökök teljesen szét a várat, illetve a nehéz ostromlövegeket aligha fordította bárki is szembe a törökökkel, sőt mi több, mostanság derült fény a Dugovics-féle adománylevelek gyanús, leginkább újkori hamisítást sejtető eredetére stb.). Kubinyi András munkássága a hazai középkori hadtörténetírás professzionalizálódásának folyamatában is meghatározó jelentőségű. A középkori hadtörténetírás egyébként sem tekint valami nagy múltra vissza. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya keretében 1883-ban alakult meg a Hadtudományi Bizottság. A hadtörténetírás egészén belül a középkori hadtörténetírás mindig sajátos helyet foglalt el a forráskezelési és forrásértelmezési problémák miatt. Ugyan az MTA már a középkori témájú munkái révén ismertté vált Kiss Károlyt (1793-1866) tagjai közé választotta, s a hadtörténeti diszciplína bölcsőjénél olyan történészek bábáskodtak, mint Pauler Gyula, Szilágyi Sándor vagy Salamon Ferenc, mégis, a hazai hadtörténetírás csak a két világháború között jutott el a felnőttkorig, s alakította ki, illetve adoptálta a jórészt német módszertani gyakorlatot. A középkori hadtörténetírás sokáig nem jelentett többet mint a középkori eseménytörténet véres epizódjainak az újra-elmesélését, bizonyos, sokszor felszínes katonai terminológia alkalmazásával. A középkori fegyvertörténet, a latin középkori források hadtörténelmi elemzésének első kiemelkedő képviselője Tóth Zoltán (1888-1958) volt. Nem véletlen, hogy az 1988-ban a Kossuth Klubban megrendezett „Tóth Zoltán-emlékülés"-en Kubinyi András is előadást vállalt, éppen a jelen kötetben is leközölt Mátyás-kori mozgósítási és hadsereg-ellátási problémák című dolgozatával. A középkori magyarországi hadtörténetírás nagy nyeresége lett, hogy Borosy András, a közelmúltban elhunyt Rázsó Gyula mellett Kubinyi András is nem lankadó figyelmet szentelt a témának. Rázsó, Borosy, valamint Szakály Ferenc és az oszmanista iskola mellett elsősorban Kubinyi érdeme, hogy a középkori hadtörténetírás saját módszertannal rendelkező diszciplínává szerveződött és erősödött immár Magyarországon is. A sors azonban váratlanul közbeszólt, s a szerző a kötet 2007 novemberére tervezett, általa is nagy izgalommal várt bemutatóját nem élhette meg. A hadtörténetírás területén is méltó s folytatásra váró örökséget hagyott hátra. A kötet a sorozat gyakorlatának megfelelően hely- és személynév-mutatóval, angol és német nyelvű összefoglalóval jelent meg. Veszprémy László Charles L. H. Coulson CASTLES IN MEDIEVAL SOCIETY Fortresses in England, France and Ireland in the Central Middle Ages Oxford University Press 2003. 441 o. Alighanem bátran kimondhatjuk: a várakért nem csupán a középkorban küzdöttek többkevesebb rendszerességgel, hanem korunkra is maradt jócskán ebből a foglalatosságból. Persze manapság már nem katonák ostromgépekkel, hanem történészek tollal folytatják e képzeletbéli