Századok – 2009
KRÓNIKA - Sebők Ferenc - Tapolcai László: Beszámoló a lengyel medievisták III. kongresszusáról VI/1523
KRÓNIKA BESZÁMOLÓ A LENGYEL MEDIEVISTÁK III. KONGRESSZUSÁRÓL 2008. szeptember 22. és 24. között Lódzban rendezték a lengyel medievisták III. kongresszusát. A rendezvényre három évenként kerül sor, az elsőt Torunban, a másodikat Lublinban tartották. A mostani rendezvény címe, egyben fő témája: Lengyelország és Európa a középkorban - strukturális változások. A kongresszus a plenáris előadásokkal kezdődött, majd a munka huszonegy szekciókban több mint százhúsz előadással folytatódott. A kongresszus az egyetemes és lengyel középkor kutatás interdiszciplináris jellegét hangsúlyozta. Külön szekciók foglalkoztak a középkori tudománnyal, irodalommal, zenével és képzőművészettel. Számos tematikus szekcióban egy-egy kérdésre a különböző társtudományok próbáltak közös választ adni. Jó példája ennek a „Hogyan és mikor vált kereszténnyé Európa és Lengyelország" szekció, amelyben Slawomir Mozdziech „Keresztény ország volt-e az első Piastok monarchiája? A régész nézőpontja" című előadása nagy vitát váltott ki. Az előadó kimutatta, hogy nem minden esetben helytállóak azok a korábbiakban kialakult nézetek, amelyek szerint a temetkezési szokások változásai alapján könnyen meghatározható az egyes emberek és közösségek keresztény vallásra történő áttérésének ideje, mivel sem a temetkezések helye és módja, sem a sírmellékek nem adnak egyértelmű fogódzót az eltemetettek vallására a 10. századi és a 11. század eleji leletek esetében. Stanislaw Rosik arról az időszakról szólt, amikor a lengyelek már a kereszténység terjesztőiként léptek fel pogány szomszédaikkal szemben. Przemyslaw Kulesza a 10. századi dán és lengyel területek uralkodói és előkelői megkeresztelkedésének külső és belső motivációit, módozatait hasonlította össze. Leszek P. Slupecki régészeti szempontból vizsgálta az egyházközségek elterjedésének és a német jogú telepesek bevándorlásának összefüggéseit. Andrzej Radziminski a pogány jogszokások maradványait tárta fel a középkori zsinati törvénykezések, valamint a poroszországi és inflanti püspöki rendelkezések fennmaradt forrásaiban. Krzysztof Bracha a néprajz szemszögéből vizsgálta a középkori szellemekre és démonokra vonatkozó forrásokat. Több szekció munkáját volt szerencsénk nyomon követni, a „Foglalkozási csoportok és csoportközi átáramlás a városokban" szekciót sokszínűsége miatt részletesen is bemutatjuk. Mateusz Golinski, a wroclawi egyetemről, előadásában a sziléziai céhek történetét mutatta be azok 13. századi kezdeteitől, részletesen elemezve a céhekbe történő felvétel szabályait. Krzysztof Mikulski, a toruni egyetem munkatársa a gdanski, toruni, elblogi és poznani céhek történetéről szólt előadásában bemutatva a szakmák társadalmi és földrajzi megoszlásának időbeli változásait. Zdzislaw Noga, a krakkói egyetemről a 15. századi Krakkó céhes iparosainak felemelkedéséről, illetve süllyedéséről szóló előadásában konkrét egyéni példákkal szemléltette az iparosok társadalmi helyzetében mutatkozó változásokat. Rámutatott: arra is találhatók példák, hogy család