Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1210 URBÁN ALADÁR vörösszalagosok elleni fellépést, s azt úgy értékelte, hogy „a pesti lakosok egy része megtámadott bennünket a verestollak miatt”.216 (Kiemelés utólag.) Vagyis közösséget vállalt a demonstrációval, amelynek egyetlen szereplőjét sem ismerjük név szerint. Vasvári radikalizmusa következetes dinasztia-ellenes és a bécsi kormányzatot elítélő kijelentéseiben nyilvánult meg. Augusztusban az újoncozási törvényjavaslat miatt a képviselőket táblabíráknak nevezte, s a szeptemberi válságos napokban elképzelhetőnek tartotta, hogy a Bécsben sikertelenül eljáró miniszterek helyett „itt lent” kell cselekedni. De nem voltak szélsőséges kormányellenes megnyilatkozásai. A századvég generációjának történetírása úgy látta, hogy Vasvári az Életképek szerkesztőségével létrejött kapcsolata miatt személye volt az összekötő az egyetemi ifjúság, másrészt Petőfi, Jókai, Irinyi között.217 A forradalom előestéjén az Ellenzéki Körben Vasvári határozottan támogatta a petíciót, s másnap ott volt a forradalom vezérkarában. Az elkövetkező napokban tartott beszédeivel hamar népszerűvé vált. A szemtanú Vajda János szerint Vasvári kiváló szónoki tehetsége miatt „egy nap alatt az ország egyik leghíresebb embere lett csupán meglepő szónoki képessége által.” Rögtönözve képes volt órák hosszan beszélni „telve költői, szónoki szépségekkel, s a pesti közönség akkoriban talán Petőfit kivéve, a leghíresebb szónokok közül is senkit sem hallgat oly szívesen, mint az alig húszéves, csupaszképű fiatal jogászt.”218 A kortársakkal hasonlította össze Vasvári szónoklatait az ugyancsak gyakran szereplő Bulyovszky Gyula. Huszonöt év távolából írta: „Petőfi és Jókai erélyesen és röviden fejezték ki magukatVasvári és én sokkal nagyobb szónoki áradattal beszéltünk. A közönség kedvenc szónoka akkor tagadhatatlanul Vasváry volt. Petőfi és akkor Jókai is darabosan, sőt mondhatnám monotonon szavalt (...) Vasvári azonban gyönyörű érces hangjával, folyékony szavalatával, találó képeivel, hasonlataival s történeti (többnyire Róma és Hellas) idézeteivel kénye-keve szerint bánt a hallgató szívével. Ehhez ábrándos szeme, nyílt homloka, halvány arca, festői állása hatását mindig biztosították.”219 Jókai Mór „Az én kortársaim” címmel megírt emlékezései szerint Vasvárit „ifjú atlétai termet, szép római arcéllel, erős vonásokkal és szelíd kék szemekkel” jellemezték, akinek arca lángra gyúlt, amikor beszélt.220 Megjegyzései szerint Thallóczy Iska 216 Vasvári 1956. 290. A márciusi ifjak 1988. 251. 217 Marczali Henrik, A legújabb kor története 1825-1888. Bp. 1892. 611. 218 Vajda János, Egy honvéd naplójából. VJÖM IV 327. Paskay írta, különös, hogy Vasvárinak „eddig hírét sem hallottuk”. Vasvári külső megjelenéséről írta, hogy húszévesnek látszó szőke férfi volt. „Halvány szellemes arczában, nagy mélabús szempárját nyugodtan hordozván körül a közönségen. Szónoki varázsa túltett valamennyin. Hangja, szónoki páthosza életében emlékeztetett Kossuthra.” Paskay, A jurátus élet 66., 78. 219 Bulyovszky Gyula emlékezése. Fővárosi Lapok 1877. március 15. Vasvári szónoki tehetsége arányban állt tudományos képzettségével, írta egy névtelen.ár. Ma húsz éve! Vasárnapi Újság 1868. március 15. Még közelebb a forradalomhoz, így jellemezte a kortárs Vasvárit: „Magas termet, csengő hang, s vele beszédén elömlő lelkesedés...” Szilágyi Sándor, A magyar forradalom férfiai. Pest, 1850. 156. 220 Jókai Mór, Az én kortársaim. 1848-as emlékek. Bev. és jegyzetek Prónai Antal. Bp. é. n. 22. Először a Kisfaludi Társaság Évlapjaiban jelent meg 1872-ben.