Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében
BIHAR ÉS HAJDÚ VÁRMEGYÉK KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSAI 1301 Berettyóújfalui, Biharkeresztesi, Cséffai, Derecskei, Sárréti, Székelyhídi (vagy Nagylétai) járások és a Sarkadi szolgabírói kirendeltség. A Sarkadi szolgabírói kirendeltséget egy idő után Nagyszalontai járásnak nevezték, így a hét Magyarországon maradt járásból három volt, amely területének nagyobb része és névadó székhelye a határon túlra esett. Ezeknek a járásoknak újabb központokat jelöltek ki régi nevük megtartása mellett: a Cséffai járásnak Okányt, a Nagyszalontai járásnak Sarkadot, a Székelyhídi járásnak Nagylétát. A másik négy, teljes vagy majdnem teljes területét megtartó járásnak megmaradt az 1920 előtti székhelye. Az 1876. évi „megyerendezés”és Hajdú vármegye (1876-1920) Amint azt már az előzőekben is olvashattuk, az 1850-es években már létrehoztak a Hajdúkerületből, Szabolcs és Bihar vármegyei településekből, debreceni székhellyel egy vármegyét, majd az évtized végén visszaállították a korábbi közigazgatási rendszert. Ugyanakkor a 19. század második felére a közigazgatás belső szervezésével és tagolásával járó adminisztratív és pénzügyi terhek egyre inkább fokozódtak, ez mindinkább kidomborította a Hajdúkerület kicsinységének és területi szétszakítottságának hátrányos oldalát: a hat városból álló törvényhatóság három, egymással nem összefüggő területből állt. „Megléte szinte kizárólag a hajdúvárosok központi kormányzatának szilárdságán és a történelmi tradíciókon nyugodott”, „kilátásait azonban a folyamatosan életbe lépő új törvények alaposan megnehezítették”.60 Majd az első törvényjavaslat ennek - a Magyarországon nem egyedülálló helyzetnek a megoldására 1873-ban született. A gróf Szapáry Gyula által benyújtott és az országos ellenálláson megbukott tervezet összesen 327 oldal melléklettel szabályozta volna Magyarország és Erdély megyékre történő új beosztását (a hajdúvárosokat Hajdúszoboszló kivételével Szabolcs vármegyéhez készült csatolni).61 Eközben Debrecen város vezetői „jól láthatták, hogy a megyerendezés körüli bonyodalmakban” a város „igen sokat nyerhet, de igen sokat veszíthet is”, ezért Kovács Gyula polgármester vezetésével „harcot” indítottak a Debrecen térségében, annak vezetésével szervezendő új vármegye létrehozásáért.62 Esélyeiket tovább növelte, „hogy a Hajdúkerület székvárosa, Hajdúböszörmény nem rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyek a térség természetes központjává avathatták volna’)63 ezt a szerepet évszázadok óta Debrecen szabad királyi városa töltötte 60 Nyakas Miklós. Hajdú vármegye létrejötte. (Hajdúsági Közlemények 11.) Hajdúböszörmény 1983. 12-15. 61 Bővebben lásd uo. 17—26. 62 Uo. 27. 63 Debrecennel szemben egyetlen előnye volt csupán, mégpedig a vármegyeházának is megfelelő hajdúkerületi székház. Azonban ezt a debreceni városvezetés nagyvonalú gesztussal