Századok – 2016

2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében

BIHAR ÉS HAJDÚ VÁRMEGYÉK KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSAI 1301 Berettyóújfalui, Biharkeresztesi, Cséffai, Derecskei, Sárréti, Székelyhídi (vagy Nagylétai) járások és a Sarkadi szolgabírói kirendeltség. A Sarkadi szolgabírói kirendeltséget egy idő után Nagyszalontai járásnak nevezték, így a hét Magyarországon maradt járásból három volt, amely terüle­tének nagyobb része és névadó székhelye a határon túlra esett. Ezeknek a járá­soknak újabb központokat jelöltek ki régi nevük megtartása mellett: a Cséffai járásnak Okányt, a Nagyszalontai járásnak Sarkadot, a Székelyhídi járásnak Nagylétát. A másik négy, teljes vagy majdnem teljes területét megtartó járás­nak megmaradt az 1920 előtti székhelye. Az 1876. évi „megyerendezés”és Hajdú vármegye (1876-1920) Amint azt már az előzőekben is olvashattuk, az 1850-es években már létrehoz­tak a Hajdúkerületből, Szabolcs és Bihar vármegyei településekből, debreceni székhellyel egy vármegyét, majd az évtized végén visszaállították a korábbi közigazgatási rendszert. Ugyanakkor a 19. század második felére a közigazga­tás belső szervezésével és tagolásával járó adminisztratív és pénzügyi terhek egyre inkább fokozódtak, ez mindinkább kidomborította a Hajdúkerület kicsi­nységének és területi szétszakítottságának hátrányos oldalát: a hat városból álló törvényhatóság három, egymással nem összefüggő területből állt. „Megléte szinte kizárólag a hajdúvárosok központi kormányzatának szilárdságán és a tör­ténelmi tradíciókon nyugodott”, „kilátásait azonban a folyamatosan életbe lépő új törvények alaposan megnehezítették”.60 Majd az első törvényjavaslat ennek - a Magyarországon nem egyedülálló­­ helyzetnek a megoldására 1873-ban született. A gróf Szapáry Gyula által benyúj­tott és az országos ellenálláson megbukott tervezet összesen 327 oldal melléklettel szabályozta volna Magyarország és Erdély megyékre történő új beosztását (a haj­dúvárosokat Hajdúszoboszló kivételével Szabolcs vármegyéhez készült csatolni).61 Eközben Debrecen város vezetői „jól láthatták, hogy a megyerendezés körüli bonyodalmakban” a város „igen sokat nyerhet, de igen sokat veszíthet is”, ezért Kovács Gyula polgármester vezetésével „harcot” indítottak a Debrecen térségé­ben, annak vezetésével szervezendő új vármegye létrehozásáért.62 Esélyeiket to­vább növelte, „hogy a Hajdúkerület székvárosa, Hajdúböszörmény nem rendelke­zett azokkal a feltételekkel, amelyek a térség természetes központjává avathatták volna’)63 ezt a szerepet évszázadok óta Debrecen szabad királyi városa töltötte 60 Nyakas Miklós­. Hajdú vármegye létrejötte. (Hajdúsági Közlemények 11.) Hajdúböször­mény 1983. 12-15. 61 Bővebben lásd uo. 17—26. 62 Uo. 27. 63 Debrecennel szemben egyetlen előnye volt csupán, mégpedig a vármegyeházának is meg­felelő hajdúkerületi székház. Azonban ezt a debreceni városvezetés nagyvonalú gesztussal

Next