Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
MENYEGZŐ A RENDI KÖLTÉSZETBEN A 19. SZÁZAD ELEJÉN 755 Kácsándy Terézia temetése — mivel ott Csokonai is fellépett — a magyar irodalomtörténet-írás talán legjobban dokumentált és legtöbbet elemzett temetése.92 Az eddigiekben gyakrabban emlegetett költeményeken kívül fennmaradt még egy nyomtatott vers Héczei Gábortól (nem sokat tudunk a tógás diákról), egy másik pedig Hatvani Istvántól (ő Bihar vármegye al-levéltárnoka volt ekkor).93 Még az a gyanú is felmerült — Kazinczy pletykája nyomán Borbély Szilárd eredt ennek nyomába —, hogy Rhédey megmérgezte volna feleségét, s a fényes temetés mintegy ennek elfedésére szolgált volna, ám erre mindössze egyetlen forrás — Kazinczy egy feljegyzése — fennmaradván, nem túl sokat tudhatunk.94 A pálya emelkedésével párhuzamosan a reprezentáció is egyre kiterjedtebb: az 1808-as év még az eddigieknél is gazdagabb volt. Egy ismeretlen a Lipót-rend elnyerését verselte meg, Juricskai Lajosnak az adminisztrátori beiktatásra írt ódája az egyetlen ismert verse, Klós János váradi ügyvédtől szintén nem ismerünk mást, mint az adminisztrátori beiktatásra készített „emlékoszlopát”, a Kácsándy-temetésen is szereplő Hatvani István ezúttal német és magyar nyelvű költeménnyel is jelentkezett, Héczei Gábor — szintén fellépett a temetésen — ezúttal Kassa üdvözletét hozta, Gedeon Lászlótól, rozsnyói szónoklattantanártól, Szigethy Mihály nyomdásztól, Varga Mártontól, aki a utóbb Csokonai fordításában is megjelent,90 Bucsánszky Györgyöt (aki e tanulmányban már szerepelt korábban).91 90 Lázári Somssich: Carmen ad Ludovicum Rhédei de Kiss Rhéde... Poson [1802] (OSZK 405.453; OSZK Any 1802 4°/4 példány); Somssich Lázár úr ódája méltóságos Rhédey Lajos Ts. Kir. kamarás őnagyságához. Fordította Csokonay Vitéz Mihály. H. n. [1802?]. (OSZK Any 1803 8° - a könyvtárbeli besorolás téves, inkább az 1802-es évszámnál kellene szerepelnie.) Somssich amúgy maga is szabadkőműves (a pozsonyi Hallgatagsághoz páholy első felügyelője, a Biztonsághoz és Egyesüléshez pozsonyi, a Jó tanácshoz zalaegerszegi páholyok tagja) volt, ily módon is kapcsolatba kerülhetett Rhédeyvel. Lásd Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Bp. 1900. 163., 166., 167., 350. 91 Georgio Bucsánszky: Eucharisticon Georgio e comitibus Festetics de Tolna et Ludovico Rédey de Kiss-Réde bonis ac munificis in patriam civibus. Adornatum, Poson 1802. (OSZK 623.782) 92 Erről lásd Szilágyi Márton: A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói. Bp. 2014. 287-308. A fennmaradt dokumentumok: Császári és királyi arany kultsos, méltóságos Kis-Rhédei Rhédei Lajos úr’ kedves élete párja’ méltóságos Kohányi Kátsándi Therézia aszszony’ utolsó tiszteletének, ’s eltemettetésének leírása. Béts [1804?]. (OSZK Any 1804 8° dobozban Kny 1804 8°/1 jelzet alatt. Kiadta: Rákai Orsolya: Rhédeyné Kácsándy Terézia temetésének leírása. Irodalomtörténeti Közlemények 105. [2001. 5-6. sz.] 712— 715.) Földvári József: Halotti predikátzió, mellyet [...] Katsándy Theresia aszszony érdemlett utolsó tisztességének megadására készített. Nagy Várad 1804. (OSZK 296.858; OSZK Any 1804 8°). Budai É’saiás: Halotti beszéd, mellyet [...] Katsándy Theresia aszszony felett [...] mondott. Nagy-Várad 1804. (OSZK 604.708) 93 Héczei Gábor: Méltóságos arany kultsos Kis Rhédei Rhédey Lajos úr kedves élete párja néhai méltóságos Kohányi Kátsándi Therézia aszszony ő nagysága halálára. Nagy-Várad 1804. (OSZK Any 1804 8°). Hatvani István: Néhai méltóságos Kohányi Kácsándi Theresia aszszony’ méltóságos Kis Rhédei Rhédei Lajos. Cs. K. kamarás úr’ nagy emlékeztű házastársának halálán lévő érzései. N.Várad 1804. (OSZK 819.509; OSZK Any 1804 8°) 94 Lásd Borbély Szilárd: Botrány és gyanú. Adalék Sándorffi, az „orvos és barát” működéséhez. In: Mezei Márta 75. születésnapjára. [Bp.] 2004. 12-13.; Borbély Szilárd: Gyilkosság Nagyváradon? Csokonai és Rhédey gróf afférja. In: Uő: Árkádiában. Történetek az irodalom történetéből. Debrecen 2006. 84-95. Az elképzelés forráskritikai megítéléséről lásd Szilágyi M.: A költő mint társadalmi jelenség i. m. 292.