Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI tengerészeti albizottság elnöke volt.77 1907-től ő töltötte be a főrendiház közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága elnöki tisztét.78 A választott tagok egy évtizeddel idősebb generációjából gr. Nyáry Jenő (1836– 1914) töltött be hosszú időn át jegyzői tisztséget, 1878-tól 1901-ig, háznaggyá választásáig. Nyáryt régészeti kutatásai elismeréseként a Tudományos Akadémia 1883-ban levelező tagjává választotta, több archeológiai és történelmi egyesület vezető tagja volt.79 A választott tagok közül az 1885 előtti időszakban volt jegyző ifj. br. Vay Miklós (1865–1868), Kubicza Pál (1869–1872), br. Bánffy Dezső (1875– 1885) és br. Pongrácz Emil (1881–1885). Már választott tag korában, 1885-ben került be a jegyzői karba gr. Zichy Antalt (1887-ig volt jegyző) és ifj. gr. Széchényi Imrét (1897-ig volt jegyző, amikor is nem fogadta el újabb megválasztását).80 Br. Fiáth Miklóst (1848–1901) 1887-ben választották meg a ház egyik jegyzőjének, 1892-ig töltötte be ezt a tisztségét. Fiáth – a főrendiházon kívül a kormányzati munkában is komoly szerepet vállaló dr. Fiáth Ferenc (1815–1885) Veszprém megyei főispán idősebb fia – 1884-től 1891-ig a földművelésügyi minisztérium magyar mezőgazdasági statisztikai ügyosztályát vezette, minisztériumi szakértőként közreműködött számos közgazdasági rendelet és törvényjavaslat létrejöttében. Az 1890-es évek elején a vám- és kereskedelmi kiegyezést célzó tárgyalások egyik referense volt. 1891-től öt éven át állt Fejér megye élén főispánként, ezt követően a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjévé választották.81 A választott tagok közül a legmagasabb főrendiházi tisztséget dr. Jósika Samu (1848–1923) töltötte be, aki 1912 szeptemberétől 1917 júniusáig a főrendiház elnöke volt.82 Jósika ekkor már szabadelvű párti politikusként befutott karriert tu 77 Az 1910-dik évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának naplója. I–V. (Az 1910-dik évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai) Bp. 1912−1919. (a továbbiakban: FN 1910–1918.) III. 1914. febr. 26. (52. ülés) 101. 78 Ogy. almanach 1910–1915. i. m. 161–162.; FN 1906–1910. I. 1906. jún. 8. (5. ülés) 31. 79 Ogy. almanach 1910–1915. i. m. 159–160. Az 1901-dik évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának naplója. I–III. (Az 1901-dik évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai) Bp. 1902−1905. (a továbbiakban: FN 1901–1905.) I. 1901. okt. 29. (3. ülés) 8. 80 Az 1896-dik évi november hó 23-ára hirdetett országgyűlés főrendi házának naplója. I−V. (Az 1896-dik évi november hó 23-ára hirdetett országgyűlés nyomtatványai) H. n. [Bp.] 1898−1901. (a továbbiakban: FN 1896–1901.) I. 1897. jan. 18. (5. ülés) 41. 81 Erdős Ferenc – Kelemen Krisztián – Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén. Szerk. Erdős Ferenc. (Fejér Megyei Levéltár közleményei 28.) Székesfehérvár 2002. 85–91. 82 Jósika a „politikai helyzet változására” tekintettel mondott le, gr. Esterházy Móric kormányának kinevezését követően. Gr. Esterházy Móric miniszterelnök levele dr. Jósika Samunak. Bp., 1917. jún. 20. MNL OL K 3 Országgyűlési Levéltár, Főrendiház. Elnöki iratok, 1917-221., 66. cs. 1. t.