Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI mentelmi joga (más okból) végül nem került felfüggesztésre.140 Fejérváry 1878-ban a büntetőtörvénykönyv-javaslat tárgyalása során indítványozta a véderőtörvény (az 1868. évi XL. tc. ) bizonyos szakaszaira hivatkozó betoldásokat. Ezeket az igazságügy-miniszter nem ellenezte, a főrendiház megszavazta a szakaszok felvételét.141 Fejérváry az 1880. évi újoncjutalék tárgyalásakor dr. Prónay Dezső felszólalására reflektált (a kormányt a vitában Szende Béla honvédelmi miniszter képviselte). Tagadta, hogy a közös hadsereg germanizálna és hogy szervezete aggasztó lenne. A német nyelv (mint lingua franca) használatát a soknemzetiségű hadseregben elkerülhetetlennek tartotta. Saját előmenetelének példájával cáfolta azt, hogy a magyarokat üldöznék a hadseregben, továbbá rámutatott, hogy a honvédségnél is tiszthiány mutatkozik.142 Összesen negyvennégy olyan főrendiházi tagot találtunk, aki az intézmény reformja előtti és utáni időszakban egyaránt felszólalt annak ülésein. Ezeknek a tagoknak háromnegyede rendelkezett örökös tagsági joggal, azonban közülük mindössze hét olyan személy volt, aki mindvégig kizárólag örökös tagsági jogosultsága révén vett részt az üléseken. Három főnemes kinevezett, négy választott tagként gyakorolt a főrendiházban tagsági jogot 1885 után. Ez utóbbi csoportot hg. Odescalchi Artúr, őrgr. Pallavicini Ede, gr. Kálnoky Dénes és br. Rudnyánszky József alkotta. Odescalchi Artúr még országgyűlési képviselősége idején, 1883-ban egyik vezetője volt a bukovinai székelyeknek az al-dunai Pancsova környékére (kellően elő nem készített) való „hazatelepítésekor”. Szerémi álnéven történeti műveket publikált. Justh Zsigmond múltban élő személyiségként, egy oligarcha és Don Quijote keverékeként örökítette meg naplójegyzeteiben.143 Annak érdekében, hogy házasságot köthessen gr. Zichy Júliával 140 Az 1875-dik évi augusztus hó 28-ára kihirdetett országgyűlés főrendi házának naplója. I–II. Szerk. Maszák Hugó. (Az 1875-dik évi augusztus hó 28-ára kihirdetett országgyűlés nyomtatványai) Bp. 1876−1878. (a továbbiakban: FN 1875–1878.) I. 1876. febr. 5. (25. ülés) 154–156. 141 FN 1875–1878. I. 1878. febr. 23. (117. ülés) 411. 142 Az 1878-dik évi október [hó] 17-ére hirdetett országgyűlés főrendi házának naplója. I–II. Szerk. Maszák Hugó. (Az 1878-dik évi október hó 17-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai) Bp. 1880−1881. I. 1879. dec. 2. (68. ülés) 328–329. 143 „Arthur nagyon is egyszerű. Valaki, aki hercegségét komolyan veszi, azt hiszi, lovagkorban él még [...] el van ragadtatva afelett, hogy úgy hiszi, akképpen él, mint az akkori lovagok, feudális nagyurak éltek. Tanulmányoz, de nem úgy, mint ahogy »mi« szoktuk, de olyan genre-ban, mint Faust és Kopernikus tették. [...] Naiv, gyermekkedélyű ember” − írta róla Justh Zsigmond 1889-ben. Justh Zsigmond naplója és levelei. Vál., jegyz., s. a. r., utószó Kozocsa Sándor. (Justh Zsigmond műhelyében) Bp. 1977. 452.