Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA Klebelsberg Kuno és a Magyar Nemzeti Múzeum 1923. március 6-án váratlanul elhunyt Fejérpataky László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Klebelsberg az ideiglenes vezetéssel Horváth Gézát, az Állattár igazgatóját bízta meg, és Hóman, aki ez időben a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárát (a továbbiakban: Széchényi Könyvtár) vezette, kilenc hónappal később, főigazgatói beiktatásakor úgy emlékezett, hogy „Miniszter Úr bizalma mindjárt e szomorú esemény után felém fordult, szinte megdöbbenve hárítottam el magamtól ezt a nagy megtiszteltetést. Idősebb kollégáimmal együtt kerestem és vártam azt a férfiút, aki méltó lesz Pulszky Ferenc, Szalay Imre és Fejérpataky László örökére. Voltak, akik felé igazgatótársaimmal együtt bizalommal és reménységgel néztünk. Ezek a tervek azonban rajtunk kívül álló okok következtében füstbe mentek.” Hogy Hómant Klebelsberg mikor és milyen formában kérte fel a főigazgatói poszt betöltésére, nem tudjuk pontosan, de Hekler Antal Hómanhoz intézett, Fejérpataky halála után egy héttel, 1923. március 13-án kelt leveléből kiderül, hogy a főigazgatói posztot Klebelsberg először neki ajánlotta fel.10 Fejérpataky a főigazgatói pozícióját egyetemi tanári állása mellett tiszteletdíjjal honorálva töltötte be, s ennek következtében a Gyűjteményegyetem 1922-es megszervezésekor az addig betöltetlen IV. fizetési osztályba tartozó státuszt a Nemzeti Múzeum elvesztette. Hekler Antal kinevezése sok egyéb más mellett azért is jelenthetett volna jó megoldást, mert Hekler Fejérpatakyhoz hasonlóan egyetemi tanári fizetésével, mint státuszon kívüli tiszteletdíjas vezethette volna az intézményt. Klebelsberg gondolatai azonban nem csak az alkalmas személy megtalálása körül forogtak. Fejérpataky halála előtt egy hónappal ugyanis váratlanul napirendre került a Széchényi nemzetségnek a Nemzeti Múzeum alapítólevelében „királyilag jóváhagyott” ajánlási joga. Széchényi Miklós váradi püspök, Széchényi Viktor főispán, Széchényi Bertalan és Széchényi Emil a nemzetség képviseletében 1923. február 6-án levélben fordultak Klebelsberghez, azt nehezményezve, hogy az ajánlási jog sem a Gyűjteményegyetemet megalkotó 1922. évi XIX. tc.ben, sem az ugyanabban az évben kiadott 4200. elnöki számú szervezeti és ügyviteli szabályrendeletben nincs feltüntetve.11 Klebelsberg a Gyűjteményegyetem 9 OSZK Kt Fol. Hung. 3084. Hóman Bálint beszédei. Válasz Horváth Géza üdvözlésére főigazgatói kinevezésekor, 1923. dec. 22. 10 OSZK Rt Fond 15/667 Hekler Antal Hóman Bálinthoz, 1923. márc. 13.; Hekler Antal kinevezésének tervéről lásd Büky Orsolya: A szellem lovagjai. A Magyar Corvin-lánc, a Magyar Corvin-koszorú és a Magyar Corvin-díszjelvény kitüntetés története. Bp. 2015. 76. 11 „Nehogy a körülmény olyan magyarázatra szolgáltasson okot és alapot, hogy a nemzeti nagy gyűjtemények önkormányzatáról szóló törvénycikk nemzetségünk kijelölési jogát megszüntette, hallgatásunk pedig úgy értelmeztessék, hogy mi ebbe belenyugodtunk volna, folyó hó 4-én tartott