Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Skorka Renáta: Érdekházasságok, kényszermátkaságok. A dinasztikus megállapodások politikai, gazdasági és jogi jellemzői a 14. századi Magyar Királyságban
Skorka Renáta ÉRDEKHÁZASSÁGOK, KÉNYSZERMÁTKASÁGOK A dinasztikus megállapodások politikai, gazdasági és jogi jellemzői a 14. századi Magyar Királyságban . A középkori Európában az egymással viszálykodó uralkodók békeszerződéseiket s az országaik között létrejövő szövetségeket, ha lehetőség kínálkozott rá - márpedig az legtöbbször adódott -, családi szálak erősítésével igyekeztek megpecsételni. A tárgyalóasztal mellett, az aktuális diplomáciai érdekek és politikai játszmák függvényeként kialkudott házasságkötések érintettjei olykor még meg sem született utódok, gyakrabban egymással már egyébként is rokonságban álló, rendszerint a törvényes kort be nem töltött gyermekek voltak. A jegyesek helyzetét tovább bonyolíthatta, ha negyedízigleni rokonsági körön belül álltak egymással, ekkor ugyanis a friggyel megpecsételendő egyezség sorsa a Szentszék pillanatnyi jóindulatán és akaratán is múlott. Ráadásul a külpolitikai és diplomáciai érdekek gyorsabban változhattak, fordulhattak esetlegesen visszájukra annál, mint hogy az érintett felek közötti nász megvalósult volna, így a már szigorúan szabályozott kötelékek felbontását követően a gyermekek gyakorta kényszerültek egyik mátkaságból a másikba. Ennek természetszerűleg kedvezett, hogy a jegyeseknek amúgy sem igen adódott lehetőségük bensőségesebb kapcsolat kialakítására egymással. A korszak házassági szerződéseinek megkötésekor a politikai és a dinasztikus érdekeken túl jogi és gazdasági szempontok szintúgy komoly hangsúlyt kaptak. A középkori házasságkötések kivétel nélkül együtt jártak előre meghatározott jövedelmek, illetve birtokok feletti rendelkezési jogok átengedésével. Az alábbiakban nem az Anjoukor dinasztikus házasságainak történetét vizsgáljuk, hanem azokat a dinasztikus kapcsolatok kialakulásában szerepet játszó politikai, jogi és gazdasági tényezőket, amelyek a magyarországi Anjouk és a szomszédos uralkodóházak között létrejött eljegyzések és házasságkötések kötelező elemeivé és intézményeivé váltak. Házasságra szerződve 1318 májusában a hatalma megszilárdításán és az ország újraegyesítésén fáradozó első magyarországi Anjou-uralkodó támogatókat keresve, a cseh királlyal való szövetkezés reményében és tervével indította útnak háromfős küldöttségét a * A tanulmány a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport (LP2015-3/2021) támogatásával készült. 1181 SZÁZADOK 155. (2021) 6. SZÁM