Századok – 2021

2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Haraszti Szabó Péter: A magyar káptalanok vezető méltóságainak peregrinációja a Zsigmond-korban

A MAGYAR KÁPTALANOK VEZETŐ MÉLTÓSÁGAINAK PEREGRINÁCIÓJA A ZSIGMOND-KORBAN kezdték meg tanulmányaikat. 13-an Prágába iratkoztak be elsőként, míg a har­madik nagy regionális intézményben, a krakkói egyetemen négy fő tanulmányai folytak. Hatan keltek útra rögtön Padova és Bologna felé, bár közülük négyen külföldiek voltak. Tíz személyt egyelőre még nem sikerült egyetemhez kapcsolni, akiknél — származásukból fakadóan is, hiszen többségük külföldi volt —, szinte biztosan több intézmény is szóba jöhet. A hazai egyetemek is képviseltették ma­gukat a listán, egészen pontosan egy óbudai diák személyében.15 Alsáni Bálint, a győri olvasókanonokság commendatora 16 és Gelderni Sluter Lambert 17 budai prépost kapcsán pedig francia intézmények szerepét lehet kiemelni. A peregrináció - bevezetőben említett - változásairól és a diákoknak az egye­temekhez való hozzáállásáról e számok árulják el a legtöbbet. Az egyetemet jártak több mint 70%-a ugyanis valamely közép-európai intézményt látogatta először, és a legtöbben más intézményben nem is tanultak tovább. Egynél több intéz­ményt tízen látogattak, közülük öten a régió egyetemei (Bécs, Prága, Krakkó és Óbuda) között mozogtak, öten viszont valamely regionális intézmény után Itáliába mentek, döntően kánonjogot tanulni. Az egyetemválasztásban több tényező is közrejátszhatott, például a földraj­zi közelség, az egyetem hírneve, az ott tanult rokonok vagy ismerősök ajánlása vagy az anyagi lehetőségek. Az 1380-as évek közepéig 18 a magyarországi diákok, köztük a későbbi oszlopos kanonokok is Prágába, a régió legrégebb óta működő egyetemére jártak. A Bécshez köthető diákok közül az 1380-as években hat kezd­te itt a tanulmányait, de közülük is csak egyvalaki volt - Oláh István 19 egri olva­sókanonok -, aki az évtized elején iratkozott be. A bécsi egyetem népszerűsége csak ezt követően, a prágai egyetem hanyatlásával kezdett emelkedni. A székeskáptalanok egyetemet járt oszlopos kanonokjainak a döntő többsége az artes karon szerezte képzettségét, 15 fő viszont a jogi fakultáson is képezte magát, 15 Temesvári Miklósról feltételezhető, hogy még Óbudán kezdte tanulmányait, mielőtt Bécsben be­iratkozott volna. C. Tóth N: Az esztergomi i. m. I. 144. 16 Haraszti Szabó P. - Kelényi B.: Magyarországi diákok francia i. m. 129. (158. sz.). Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr 1938. 317. (Noha Bedy az Alsáni javadalomviselésének időhatárait il­letően minden bizonnyal téved, hiszen Alsáni 1408-ban meghalt. Vö. Petrovics István: A pécsi egyetem kancellárjai. Koppenbachi Vilmos és Alsáni Bálint püspökök pályafutása. In: Egyházi arcélek a pécsi egyházmegyéből. Szerk. Fedeles Tamás - Kovács Zoltán - Sümegi József. Pécs 2009. 31.­ 1407-ben pedig már György volt az olvasókanonok. C. Tóth N - Horváth T: A győri székeskáptalan i. m. 26. 17 Auctarium Chartularii Universitatis Parisiensis. Liber Procuratorum Nationis Anglicae (Aleman­­niae) in Universitate Parisiensi I. Ed. Henricus Denisle — Aemilius Chatelain. Parisiis 1894. 466—468 18 Frantisek Kavka: Die Gründung der Universität in Prag und ihre Bedeutung für die Entwicklung der Tschechischen Kultur. In: Les universités Européennes 14e au 18e siècle. Aspects et problèmes. Actes du Colloque international à l’occasion du 6e centenaire de l’université Jagellonne de Cracovie 6-8 Mai 1964. Eds. Sven Stelling Michaud et al. Genève 1967. 32 19 Stephanus Olawh de Ungaria, 1380. november 11. Die Matrikel der Universität Wien I. 1377- 1450. Hrsg. Franz Gall - Willy Szaivert - Hermine Paulhart. Graz 1956. (a továbbiakban: MUW) 9.

Next