Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
GÉRA ELEONÓRA legtöbb áldozatot követelte, ráadásul néhány év leforgása alatt. Az 1918 augusztusa és decembere között zajló második hullám a szűk fél év alatt rohanta körül a Földet, és csak kevés vidéket kímélt meg: az Antarktisz, az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigete, valamint az Amazonas deltája maradt járványmentes. A spanyolnátha a világtól elzártan élő őslakos közösségekre jelentette a legnagyobb veszélyt, mivel ezek korábban még nem találkoztak az influenza kórokozójával, illetve megfelelő orvosi ellátásban sem részesülhettek. Az ipari forradalmak által kiváltott nyersanyagigény, a globalizáció, a sűrű tengeri hajózási útvonalak és a szárazföldi közlekedés fejlődése miatt viszont a távoli, nehezen elérhető vidékek lakói sem kerülhették el a betegséget. Óceániában vagy a sarkkörön, az eszkimók lakta vidékeken egész falvak néptelenedtek el, törzsek tűntek el a három hullám alatt egyik napról a másikra. Az 1921-ben induló és 1922-ben véget érő utolsó, harmadik hullám már csak lokális járványokat okozott, ezt követően az influenza ezen törzse a fogékony populáció hiányában jelentősen veszített az erejéből. Mennyire volt hatással a spanyolnátha a történelem alakulására, s egyáltalán, egy járvány befolyásolhatja-e a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokat. A mainstream történetírás ennek a kérdésnek korábban nem sok figyelmet szentelt. A német járványtörténész Manfred Vasold azon állítását, miszerint a Weimari Köztársaság megalakulásában döntő szerepet játszott a spanyolnátha, meggyőző érvek hiányában magam is túlzásnak tartom.7 Laura Spinney ennél jóval óvatosabb megközelítésű kijelentései is elsősorban hipotézisnek tekinthetők: szerinte a spanyolnátha egy lépéssel közelebb vitte Indiát a függetlenséghez, Dél- Afrikában az apartheid rendszer kiépülését segítette elő a járvány által kiváltott idegenellenesség és elzárkózás iránti igény, Svájcot pedig a járvány elleni szigorú korlátozások majdhogynem polgárháborúba taszították. Ezeknél megalapozottabbnak tekinthetjük Spinney azon megállapításait, melyek szerint a spanyolnátha ugyan más téren, de igen erőteljesen formálta a modern ember gondolkodását. Felértékelődött az egészségügy, az orvosi diagnosztika jelentősége, ettől kezdve igyekeztek az egészségügyi ellátást minél szélesebb körre kiterjeszteni, s az egyének is egészségtudatosabbakká váltak (ennek részét képezte a szervezet ellenállóképességének megőrzése, például a sportos életmód segítségével), emellett sokan voltak olyanok is, akik az alternatív gyógymódok iránt kezdtek el jobban angol betegség, Ghánában Mister Kodwo). A „bűnösnek” kikiáltott népcsoportok, közösségek hátrányos megkülönböztetése, üldözése szinte mindenütt előfordult. Spinney, L. 1918 i. m. 78. 6 Characterization of the Reconstructed 1918 Spanish Influenza Pandemic Virus. Science 310. (7. October 2005) 5745. sz. 77-80.; Johnson, N PA. S. - Müller, J.: Updating the Accounts i. m. 110— 115.; Jeffery K. Taubenberger — David M. Morens: 1918 Influenza: The Mother of All Pandemics. Emerging Infectious Diseases 12. (2006) 1. sz. 15-22. 7 Manjred Vasold: Die Spanische Grippe. Die Seuche und der Erste Weltkrieg. Darmstadt 2009. 133— 134. 99