Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
DEMETER GÁBOR - SZILÁGYI ZSOLT - PINKE ZSOLT A kiadásokat növelte, hogy az árvízszintek nem várt emelkedése miatt 105 az 1895. évi töltésszabvány mérete már két és félszerese volt a Vásárhelyi-tervben meghatározottnak. Azonban az árvízszint növekedését is ki lehetett használni: az 1884. évi úgynevezett Tisza-törvény 21. §-a előírta minden ártérbe eső birtok tulajdonosának teherviselési kötelezettségét. Ezen új árterek többsége már nem nagybirtokon feküdt, hanem kisparaszti érdekeltség volt, tehát az elit a költségeket is „társadalmiasította”106 visszaélésektől sem mentesen. A szabályozási költségek a duplájára növő földárnak akár a felét is kitehették, amennyiben a tulajdonos nem szabadult meg időben a földjétől (volt, ahol csak 20%-ot ért el a szabályozás költsége a földárhoz képest).107 Az ármentesítés költsége a Körösökön 7-8 év hasznát emésztette fel.108 A vasúton szállított, 1000 keresőre jutó növényi termékek mennyisége országosan az alföldi térségben volt a legjelentősebb (a Délvidéken ekkor még vízen szállították a termést).109 A dualizmus kori infrastrukturális fejlesztések, azaz az ármentesítések és a vasútépítések iránya,110 valamint a piacra kerülő gabona mennyisége között komoly összefüggés van, és azt is lehet látni, hogy az Andrássy, Tisza és Lónyay családok birtokaival 111 is egybeesik ez a kiugró agrárexportot mutató térség. (16. és 18. térkép112) 105 A töltésezés miatt 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1881-ben és 1888-ban rekordszintű árhullámok öntöttek el nagy kiterjedésű, korábban ármentes térszíneket is. Ennek a csapadékosabb éghajlat mellett az is volt az oka, hogy Bartha Dénes becslése szerint 1848 és 1878 között a felső vízgyűjtőkön 1,3 millió ha erdőt vágtak ki. 106 1900-ban a párizsi kongresszuson éppen azt méltatták, hogy az állam „csak” 135 millió K-val, a birtokosok pedig 315 millió K-val járultak hozzá a szabályozásokhoz. Deák A.: A Tisza-szabályozás i. m. 325 és 335. Széchenyinél még csak 6 millió Ft szerepelt. 107 A Pallas Lexikon adatai alapján az 1890-es évekig hektáronként 25 és 90 ft közötti ármentesítési költséggel lehet számolni. (A föld átlagos ára 190 ft volt, ez három év búzatermésével egyenértékű; az igazán jó minőségű földek ára viszont kétszer ekkora volt.) Vári András: Rural Societies and Environments at Risk: River Regulation, Land Use, Property and Rural Society in Hungary from the Eighteenth Century to 1914. In: Ecology, Property Rights and Social Organisation in Fragile Areas (Middle Ages-Twentieth Century). Eds. Bas van Bavel - Erik Thoen. Turnhout 2013. 228-262.; Cholnoky/cw: Ármentesítő társulatok címszó. In: Pallas Nagylexikon II. Szerk. Gerő Lajos. Bp. 1893. 108 A Körösök ármentesítési költségei Dóka szerint egy kataszteri ártéri holdra vetítve átlagosan 25 forintot tettek ki a 3-4 forintra becsült kataszteri jövedelemmel szemben. Dóka Klára: Gazdálkodás egy átalakult tájon. A Körös és Berettyó völgye a vízszabályozás után. In: Agrártörténet - Agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Szerk. Búza János et al. Bp. 2006. 67-83. 109 Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi vasútállomások áruforgalmi jellemzői a 19. század végén. Közlekedési Múzeum Évkönyve 2001-2002. 13. (2003) 305-320. 110 1846 és 1867 között a beruházások legnagyobb része még a mezőgazdasági szektorba érkezett, míg a dualista berendezkedés során már a vasúthálózatba és a bankszektorba. Az 1880 előtt kiépült vasútvonalak elsődlegesen az agrárkivitel érdekeit szolgálták. Csak a főfolyók töltéseinek és kanyarulat-átvágásainak beruházási költsége vetekszik a vasútépítésbe 1867 után érkezett tőkével. A vasúti beruházások mértékéről lásd Katus L: Szállítási forradalom i. m. 139-140., a vízügyiekéről lásd Ihrig Dénes - Károlyi Zsigmond- Vázsonyi Ádám: A magyar vízszabályozás története. Bp. 1973. és Cholnoky J.: Ármentesítő társulatok i. m. 111 Cieger András: A politikai korrupció a Monarchia Magyarországán. Bp. 2011. 61-67. Vö. Tisza idézett művét. 112 A 16. térképet lásd fentebb a 41. jegyzetben. 18. térkép (elérhetőség: https://bit.ly/3B6C2wn) A vasúton feladott növényi termékek mennyisége a keresőkhöz képest és a vasúthálózat bővülése 1869-1880 között (vö. nagybirtokok relatív gyakorisága). Forrás: Frisnyák Zs.: A magyarországi vasútállomások i. m. 985