Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
DEMETER GÁBOR - SZILÁGYI ZSOLT - PINKE ZSOLT reagálva), elsősorban a megműveletlen területek rovására. Ez tette lehetővé az állattartás megmaradását. (Debrecenben az átlag birtoknagyság 1895-ben 50 hold felett volt, és ott nem éltek arisztokraták).122 Ha csupán a művelt területek növekedését nézzük (s nem azok irányát), akkor a tiszántúli, Tisza-menti változások nagysága 1930-ig nem volt nagyobb az eltérő forgatókönyvet megvalósító kiskunságinál. Kérdés, hogy a jövedelmekben ez mit eredményezett. Az 1865-ös és 1910-es földjövedelmek összevethetők, mert a globális ártrendek nem különböztek lényegesen, így a jövedelemkülönbség főként a települési összhozam növekedését jelenti, ami részben extenzív, részben intenzív eredetű. Az, hogy a Tisza ártere mentén 1910-ben is 123 a holdankénti átlagos kataszteri földjövedelem (6-10 K) markánsan alacsonyabb volt a szomszédos békési és jászsági területekénél (10-14 K).124 megerősíti azt a feltételezést, hogy a szántók kiterjedése itt nem annyira kedvező hidrológiai és talajviszonyok között ment végbe, mint Békés löszhátságán (14-18 K/hold),125 Bár a rétek Záhony és Szeged között 1910- ben messze az országos átlag alatti, 2-4 K/hold tiszta jövedelmet termeltek,126 a csapadékosabb, hűvösebb és kedvezőbb párolgási háztartással rendelkező Szatmári- Tiszahát az ékes példa rá, hogy 1910-ben akár 6-8 K nettó földjövedelem is elérhető volt (itt a szántóké is 6-10 % volt) az állatállomány értékének ismerete nélkül is. De annak ellenére, hogy a szabályozások már zömmel lezárultak 1895-re, a szántók terjeszkedése a Tisza felső folyása mentén folytatódott, s akár 20 százalékponttal is növekedhetett 1895—1910 között (korábban a rétek kiterjedése nőtt meg).127 Tagadhatatlan tény, hogy a változások eredményeként 1865—1910 között a Tisza mentén 50% feletti volt a holdankénti tiszta földjövedelem növekedése,128 a Kiskunságban ugyancsak, a Nyírségben 25-50%, Sárréten, Szatmárban, valamint a Bodrogköz és Rétköz területén a növekmény akár a 100%-ot is elérhette.129 Az egy holdra jutó nettó földjövedelem a Tisza menti árterek nagy részén 3-5 K-val nőtt 1865—1910 között, sőt a Sárréten egyenesen 5 K feletti értéket is mérhetünk.130 Ha azonban egy főre vetítjük ezeket az értékeket az egy hold de 122 Uo. 140. térkép. 123 1850-1865 viszonylatában, kisebb halmazt vizsgálva már említettük. 124 Kisatlasz i. m. 5. fejezet 186. térkép. 125 Uo. 188. térkép. 126 Uo. 189. térkép. 127 Szegedig az ártéren további 15 százalékpontos emelkedést mérhettünk (beleértve a három Köröst is), ellenben a löszös Maros-hordalékkúpon és a homokos Kiskunságban további növekedés nem volt (a nyírségi homokon viszont 15 százalékponttal nőtt a szántók kiterjedése). 128 Ezt 10 éves termelési (ár) adatsor alapján időnként felülvizsgálták, hiszen az adó megállapítása ennek alapján történt. 129 Kisatlasz i. m. 5. fejezet 206. térkép. 130 Uo. 207. térkép. 987