Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
A SPANYOLNÁTHA EMLÉKEZETE spanyolnátha-hirdetményeiről és intézkedéseiről: „Tudod-e, milyen andalítóan szép a polgármester hirdetménye a spanyolnátha ügyében? Én nem tehetek róla, de könny szökött a szemembe, részint a meghatottságtól, részint a spanyolnáthától. Van ezen a plakáton minden, ami szép és jó, le van írva a spanyol betegség és hogy az milyen veszedelmes. A polgármester többek között felszólít bennünket, hogy a vasutat és a villamost csak a legszükségesebb esetekben használjuk. Hát tudod milyen bájos ez, milyen kis biju, egy Wilde-aforizma, egy aperszó, egy aranyszlánk. Hogy vasúton és villamoson csak akkor utazzam, amikor szükségem van rá - szóval ne utazzam villamoson és vasúton, ahogyan rendesen szoktam élvezetből, mulatságból, mámorból, dorbézolásból, fényűzésből, dáridóból, kéjhajhászásból, kicsapongásból, hanem csak szükségből utazzam — hogy egy időre mérsékeljem szertelen és vad mulatságomat és szórakozásomat, a villamoson való utazást. [...] ígérem, hogy az állatkerti hiéna ketrecébe csak akkor dugom be a karom, ha már semmiképpen nem tudok ellenállni a vágynak, hogy megsimogassam — és ígérem, hogy különféle plakátokat és hirdetményeket csak a legnagyobb szükség esetén olvasok el. Szóval mikor már elmúlt a spanyolnátha.”16 A háború végnapjait élő Budapest nyomorúságát kifigurázó szatírasorozat — Urbán Lászlót idézve „a magyar irodalom legszomorúbb befejezésű szatírasorozata” — a Pesti Naplóin ezzel az írással végződött.17 A járvány elérte Karinthy Frigyes családját is, Judik Etel, az író első felesége 1918. október 28-án harminckét éves korában elhunyt. A betegségen családjával és háznépével együtt átesett Kosztolányi Dezső 1930 körül, Esti Kornél történetébe szőve emlékezett vissza az 1918 őszén tömegessé váló spanyolnátha idejére. Az emberek a háború végnapjaiban nemcsak a politikai bizonytalanság miatt böngészték a napilapokat, hanem a titokzatos járványról, még inkább annak sikeres leküzdéséről vártak híreket. Csalódniuk kellett: a sajtó ellentmondásos intézkedésekről, egymást hibáztató politikusokról és városatyákról, tömeges halálesetekről tudósított. A gyászjelentéseket szemlélve sokan érezhették úgy, ahogyan azt Kosztolányi Esti megtudja a halálhírt című novellájában leírta. „Keze a reggeli újságok után nyúlt. Gyorsan föllapozta őket. Winterné nevét kereste a halottak lajstromában, de még nem volt benne. Egyébként csupa gyászjelentés meredt rá, fekete keresztekkel, mint holmi fejfaerdő egy temetőben. 178 új haláleset - hirdették a cikkek, szinte ujjongva —, tetőfokon a spanyoljárvány. — Nem spanyol — gondolta. — Dögvész, döghalál. A végítélet ez, a végítélet.”18 Kosztolányi és háznépe túlélte a járványt, de 16 Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli. Összeáll., előszó: Urbán László. Bp. E. n. 69-70. 17 Uo. 7. 18 Kosztolányi Dezső: Esti Kornél megtudja a halálhírt. In: Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai. A szöveget gondozta Papp Csaba, utószó Hafner Zoltán. Bp. 2000. 104. 102