Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
A SPANYOLNÁTHA EMLÉKEZETE motorjának tartott Európában és Észak-Amerikában komoly presztízsveszteséget jelentett számukra. 1918 nyarán a szakemberek — mármint akik nem tagadták a járvány tényét — a sajtó útján még nyugalomra intették a közvéleményt: állították, hogy csak egy olyan újabb influenzáról lehet szó, amely a tapasztalatok szerint meg sem közelíti az 1889. évi orosz influenza erejét, s hogy az orvosok uralják a helyzetet. Többen azt is hozzátették, hogy már nem a 19. században élnek, az előző évszázad nagy járványai az orvostudomány fejlettsége miatt elképzelhetetlenek. Alig néhány hét múlva, mikor 1918 őszén megérkezett az elsőnél jóval pusztítóbb második hullám - az áldozatok 64%-át ez vitte el 23 -, az olvasók még emlékeztek a korábbi magabiztos szavakra.24 „A gáncsoló szó fullánkját hiába szúrjuk az orvostudomány tehetetlen gyakorlóiba, be kell látni, hogy az emberi tehetség nem nő az égig és az emberi ész is véges”25 - írta Magyarországon is egy névtelen publicista. A sajtó, miközben a közönség, vagyis a lakosság felelőtlenségét, könnyelműségét ostorozta, módszeresen bírálta az orvosokat is, kétségbe vonva szakmai hozzáértésüket. „Tehetetlenséggel nem akarjuk vádolni a tudományt, amely hónapok óta tanácstalanul, kétségbeesett kéztördeléssel áll és elmélkedik, de nem tudja megállapítani a stratégiát”26 - írta a címlapon a Fővárosi Hírlap, s feltette a kérdést, vajon miért gondolták, hogy az olvasók a jövőben majd hallgatni fognak „a járványbizottságnak nevezett fecsegő gyülekezetre”?27 Az Orvosi Hetilap számai bizonyítják, hogy a magyarországi orvosok külföldi kollégáikhoz hasonlóan a betegek ellátása mellett igyekeztek minél jobban kiismerni a spanyolnáthát és lehetséges szövődményeit, próbálkoztak az ismeretlen kórokozó azonosításával, s folyamatosan újabb terápiákkal kísérleteztek. Az Auguszta barakk-kórház belgyógyászatát vezető dr. Janovitz Bertalan és munkatársai a náluk fekvő főleg orosz és olasz hadifoglyok (64 fő), valamint magánbetegeik (12 fő) gyógyításában is kipróbáltak egy maguk fejlesztette vakcinát, lényegében szérumterápiát.28 A betegséget terjesztő katona sztereotípiájához azonban, mint évszázadokkal korábban a pestisek és a kolera idején, újabb bűnbakként csatlakozott a ’tehetetlen, lassú és elérhetetlen’ jelzőkkel illetett orvos képe. „Az orvosok megrettenve sietnek 23 Niall Johnson számítása szerint az első hullámban az áldozatok 10%-a veszítette életét, a harmadikban pedig 26%-a. Niall P. A. S. Johnson: Aspects of the Historical Geography of the 1918-19 Influenza Pandemic in Britain. Doktori (PhD) értekezés. University of Cambridge, 2001. 123. 24 Marc Hieronimus a német, a brit és a francia sajtóban megjelent, spanyolnáthával kapcsolatos cikkeket vizsgálta: Krankheit und Tod 1918. Zum Umgang mit der Spanischen Grippe in Frankreich, England und dem Deutschen Reich. Berlin 2006. 160-168.; Müller, S.: Die Spanische Grippe i. m. 27-30. A magyarországi vidéki lapok is apokaliptikus állapotról és az orvostudomány csődjéről cikkeztek. Lásd Vincze J. E: Az 1918-19. évi i. m. 91-92. 25 Fullánkok: A spanyol. Fővárosi Hírlap, 1918. november 20. 1. 26 Fullánkok. Fővárosi Hírlap, 1918. december 11.1. 27 Uo. 28 Janovitz Bertalan: A spanyol kór vaccinás gyógykezeléséről. Orvosi Hetilap 63. (1919) 1. sz. 3-4. 104