Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
A SPANYOLNÁTHA EMLÉKEZETE és határozatlansággal dolgoztak, hogy minden vádat megérdemelnek.”33 A főváros tollnoka csak viszonozta a lapok hasábjain a főváros ellen intézett támadást, amely 1918 szeptemberének végén kezdődött. A spanyolnátha ekkorra már olyan méreteket öltött, hogy a Főváros Közegészségügyi Bizottsága kénytelen volt összeülni, majd Járványbizottsággá alakulni. A tanácskozás hírét az országos védekezést irányító szakember, Frank Ödön minisztériumi tanácsos, a Belügyminisztérium Közegészségügyi Osztályának vezetője egy interjúban igen cinikus szavakkal nyugtázta: „Hogy »védekezik« a főváros a spanyolnátha ellen? Tanácsokat kap holnap a közönség - Eső után locsolás - Bárczy főpolgármester kötelességmulasztása.”34 A városatyák szemére vetett nemtörődömségről bizonyára nem volt szó, a habozás inkább annak terhére volt írható, hogy nem tudták, mivel is állnak szemben. A kutatások alapján azt feltételezték, hogy a fertőzés a levegőben terjed, ezért - jobb híján, a kolera idején alkalmazott eljárásnak megfelelően - elrendelték az utak locsolását.35 Hasznos útmutatás, eredményes fellépés helyett a főváros vezetése és a Belügyminisztérium tisztviselői személyeskedést sem nélkülöző hangnemben cselekvőképtelenséggel, hozzánemértéssel vádolták egymást a lapok hasábjain. „A járvány kétségbeejtő méreteket ölt, kiáltják felénk, de gyökeres, radikális orvoslásra nincs merészség bennünk! Pedig ott van előttük a svájci példa. Öt napra kellene csak mindent megszüntetni, mindent bezárni. Öt nap nem öli meg a kultúrát, nem teszi koldussá a mozikat, és öt nap alatt nem kopik el az emberek lába, ha gyalog járnak”36 — összegezte a helyzetet az egyik fővárosi lap. Az őszirózsás forradalmat, politikai tüntetéseket és spontán mozgalmakat megélt, a legalapvetőbb szükségleti cikkekben is hiányt szenvedő városlakókat azonban senki nem merte olyan népszerűtlen intézkedéssel korlátozni, mint a karantén bevezetése. Már a villamos utaslétszámának csökkentése, a mozik és kávéházak közönségének limitálása is közfelháborodást keltett, ezért bele sem mertek gondolni abba, mit váltana ki egy még ennél is jóval drasztikusabb lépés.37 A karantén, a kötelező maszkviselés, a vasúti 33 A sajtó nemcsak érzékelte, hanem maga is alakította a járványkezelés kapcsán kialakult politikai helyzetet. „A polgármester a járvány végéig ne hívja össze ezt az üres szalmát cséplő bizottságot, amelyben egész sora ült az orvosoknak, akik jobban tették volna, ha addig, amíg itt ültek, chinin-recepteket írtak volna a betegeiknek. Meg kell szűnnie ennek a fecsegő bizottságnak, amely egész sorát az orvosoknak elvonja a betegeiknek nyújtandó segélytől. A járványt a polgármester rendeletei sokkal biztosabban küzdik le, mint ennek a kupaktanácsnak az ötletei.” Fecsegéssel gyógyítják a spanyol betegeket i. m. 3. 34 Hogyan „védekezik” a főváros a spanyolnátha ellen? 8 Órai Újság, 1918. szeptember 29. 4. 35 Horváth J. A.: A megigényelt világváros i. m. 352. 36 Fullánkok. Fővárosi Hírlap, 1918. december 11. 1. December közepén a Polgári Radikális Párt azzal próbált népszerűségre szert tenni, hogy nyomást gyakorolt a főváros vezetésére, és a Járványbizottságot „a közegészségügy igazi szaktekintélyeivel”. Madzsar József, Liebermann Leó, Dette László, Goldzieher Miksa, Jakab László, Hahn Dezső és Franek Ödön doktorokkal egészítette ki. A debut: Fővárosi Hírlap, 1918. december 18. 12. 37 A Járványbizottság ülésén elnöklő polgármester a tiltakozó szakembereknek a következőket válaszolta: „E korlátozás megszüntetése nem a járvány szempontjából történt, hanem egy hatalmas nagy 106