Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete

GÉRA ELEONÓRA surrant végig köztük.”52 A következő napokban szinte a citadella minden lakója ágynak dőlt, a szigetre kirendelt katonaorvos benézett a foglyok börtönébe, de annál többet nem nagyon tehetett, mint hogy szóban elmondta az akkorra már gyógyult első öt betegnek, hogyan kellene társaikról gondoskodniuk. A torkot és a mellet jóddal kenték be, majd égő vattával levegőtlenített poharakat raktak a mellre és a hátra, hogy a vérkeringést ezeken a beteg részeken élénkítsék. Az első beteg karácsony másnapján halt meg, a 36-osból hárman hunytak el. Az 51-es kazamatát ravatalozóvá alakították át, a karácsonyi díszletek alatt ott feküdtek kiterítve a halottak. A haláltánc 1919 egész januárjában folytatódott, a túlélők április elején szabadultak.53 Kuncz Aladár leírása magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért nem akartak az emberek a spanyolnátháról beszélni: olyan traumát éltek át, amire nehéz sza­vakat találni. Az író közvetlen közelről nézte végig három szobatársa napokig tartó, szörnyű haldoklását úgy, hogy közben maga is az életéért küzdött. Barátai és maga is az őrület határára, önkívületi állapotba jutottak, aminek hátterében nem kizárólag a magas láz, hanem a spanyolnátha következtében kialakult ideg­rendszeri és pszichés tünetek állhattak. Ha a spanyolnátha jobban megmaradt volna a kollektív emlékezetben, ta­lán többet tudnánk a hosszú távú következményeiről. Néhány kortárs kutatás foglalkozott a poszt-spanyolnátha tüneteivel, ezek eredményei azonban az or­vostudomány művelőinek körén kívül nem keltettek figyelmet. Angliában arról számoltak be a spanyolnáthás betegeket kezelő orvosok, hogy a betegek egy része sokáig súlyos fizikai-lelki megpróbáltatásokkal küzdött: kihullott a hajuk, elő­fordult fogvesztés is, a legtöbben súlyos alvászavarokról, álmatlanságról és egyéb idegrendszeri tünetekről számoltak be.54 Már az 1889-es orosz influenza idején megfigyelték, hogy a betegség egyeseknél pszichózist és idegrendszeri tüneteket váltott ki — hasonló megállapításra jutottak a súlyos lefolyású 1957-es és 1968-as influenzahullámok idején is­­, egy korabeli norvég kutatás pedig, amely arról szá­molt be, hogy a spanyolnátha uralta éveket követően hétszeresére nőtt a pszichiát­riai intézetbe utaltak száma, egyértelműen összefüggést feltételezett az influenza és az idegrendszeri betegségek között.55 52 Uo. 507-508. 53 Uo. 509-531. 54 Angliában 1920 és 1930 között 242 000 betegnél dokumentálták, hogy a spanyolnátha utóhatá­saként kialakult „európai alvásbetegség”-nek keresztelt kórban szenvedett. Müller, S.: Die Spanische Grippe i. m. 19­­55 Mark Honigsbaum: „An Inexpressible Dread.” Psychoses of Influenza at Fin-de siecle. The Lancet 381. (2013) 9871. sz. 988-989.; Spinney, L. 1918 i. m. 255.; Müller, S.: Die Spanische Grippe i. m. 20.; Eckart, W. U: Medizin und Krieg i. m. 206. 113

Next