Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
A SPANYOLNÁTHA EMLÉKEZETE hívtak össze Fokvárosba. A konferencia egyik célkitűzése a spanyolnátha globális történetének pontosítása volt. A legtöbb korabeli tudósítás és későbbi kutatás ugyanis erősen Európa- és Észak-Amerika-centrikus, ahol pedig a halálozási arány meg sem közelítette az Ázsiában, Afrikában vagy Dél-Amerikában feltételezhető számokat.2 A fokvárosi rendezvényen is felvetődött a kérdés: hogyan válhatott „elfeledett járvánnyá” egy olyan világjárvány, amely a Föld minden harmadik lakosát megfertőzte? A különösen a volt gyarmati világra jellemző adathiány (Underreporting-jelenség) problémáját ugyan teljesen kiküszöbölni nem lehetett, az újabb becslések magasabb számai azonban vélhetően közelebb állnak a valósághoz. Az óvatosabb becslések máig 20-27 és 50 millió elhunytról beszélnek, míg mások a 100 millió főt sem tartják elképzelhetetlennek — ez a bolygó akkori lakosságának 2,5-6%-át tette ki. Valóban csak egy lábjegyzetnyi terjedelmet érdemel az első globális járvány, a „spanyol hölgy”?5 Hiszen az emberiség történetében a középkori pestisek óta a 2 Spinney, L. 1918 i. m. 14-15.; Stefan Müller: Die Spanische Grippe. Wahrnehmung und Deutung einer Jahrhundertpandemie im Spiegel der sozialdemokratischen Presse. (Beiträge aus dem Archiv der sozialen Demokratie, Heft 12) Bonn 2020. 5-6., 12., 69-73. 3 A „forgotten pandemie” (vergessene Pandemie) kifejezést a spanyolnáthával kapcsolatban Alfred W. Crosby honosította meg, aki 1976-ban kiadott monográfiája 2003-ban megjelent újabb kiadásának, a fokvárosi konferencián kialakult diskurzus nyomán, ezt a címet adta: America’s Forgotten Pandemic. The Influenza of 1918. Cambridge 2003.; Müller, S.: Die Spanische Grippe i. m. 12.; Sebastian Werder: Die „Spanische Grippe”. Eine vergessene Katastrophe. In: Revolution in München. Alltag und Erinnerung. Hrsg. Archiv der Münchner Arbeiterbewegung. München 2019. 84-87. Mostanában német területen a spanyolnáthát a COVID-19 felbukkanása miatt „szinte elfeledett” járványnak kezdték nevezni. (https://bit.ly/3aKMsmQ, letöltés 2021. aug. 30.) 4 David Patterson és Gerald E Pyle 1991-ben újabb források bevonásával arra jutott, hogy az Indiában elhunytak számát erősen alábecsülték, egyedül itt 12,5-20 millió áldozat lehetett, az egész ázsiai térségre kiterjesztve pedig 19-33 millióan válhattak a spanyolnátha áldozatává. Az ausztrál Niall Johnson és német kutatótársa, Jürgen Müller az említett fokvárosi konferencián az Underreporting-jelenségre alapozva a gyarmati világban elhunytak számát 50 és 100 millió közé tették. David Patterson - Gerald E Pyle: The Geography and Mortality of the 1918 Influenza Pandemic. Bulletin of the History of Medicine 65. (1991) 1. sz. 4-21.; Niall, A. S. Johnson-Jürgen Müller: Updating the Accounts: Global Mortality of the 1918—1920 „Spanish” Influenza Pandemic. Bulletin of the History of Medicine 76. (2002) (Spring) 1. sz. 105-115. 5 Az első ismert áldozatot egy kansasi katonai támaszponton, az európai hadszíntérre induló amerikai katonák egyik kiindulópontján regisztrálták. Ennek megfelelően a járvány első európai gócpontjai azok a kikötővárosok lettek, ahová az amerikai katonák megérkeztek. A háborús jelek cenzúrája miatt a járvány akadálytalanul eljuthatott a szomszédos országokba. 1918 májusának végén a háborúból semlegesként kimaradt Spanyolország egyik napilapja számolt be elsőként az országban tomboló, legalább 200 000 beteget számláló járványról, amely XIII. Alfonz királyt is ágynak döntötte. Ezt a tudósítást vette át a Reuters hírügynökség, amelynek nyomán az influenza ezen változata spanyolbetegség, spanyolnátha néven vált ismertté. Az elnevezés meghonosodását segítette, hogy neves lapok karikaturistái a betegséget ördögi, magas, sötét hajú, kezében legyezőt tartó, csábító spanyol hölgyként ábrázolták. A „spanyol hölgy” kiszorította az addig Európában és Amerikában használt elnevezéseket (például maladie onze, knock-me-down fiber). Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában a gyarmatosítókat és az idegeneket, az európai embert okolták a járvány miatt, ezért rendszerint az első áldozat nemzetisége alapján adtak nevet (például Szenegálban brazil influenza, Brazíliában német influenza, a perzsáknál 98