Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
A SPANYOLNÁTHA EMLÉKEZETE érdeklődni. Talán az is joggal feltételezhető, hogy az első világháború lezárásához vezető utat meggyorsította a mindkét oldalon ellátásra szoruló betegek hatalmas tömege, a hátországokban terjedő, néhol egész ágazatokat megbénító fertőzéshullám. Ilyen helyzetben ugyanis elkerülhetetlen a társadalmi feszültségek kiéleződése, az általános nyugtalanság és az ebből következő politikai zűrzavar. A budapesti spanyolnátha elleni védekezésről írt 2009-es tanulmányomban magam is felvetettem, hogy az 1918-as őszi és az 1919-es tavaszi eseményekhez talán az influenza pandémia is hozzájárulhatott: az emberek ugyan rettegtek az ismeretlen betegségtől, de a korlátozó intézkedések további elégedetlenséget váltottak ki körükben. A közvélemény a járvány miatt is a katonákat okolta, a rendőrség pedig a fertőzöttek nagy száma miatt sem tudott eredményesen fellépni az elégedetlenkedőkkel szemben. A hatóságok tehetetlensége mindenképpen ugyancsak fokozta a bizonytalanságot és bizalmatlanságot a lakosság széles köreiben.9 Tanulmányomban a spanyolnátha magyarországi emlékezetének alakulását vizsgálom, a korabeli sajtó tanulmányozásával felidézem azt is, hogy milyen reakciókat váltott ki a járvány az emberekből. Végezetül megkísérlem megválaszolni azt a kérdést, hogy miért nem alakult a spanyolnátha kollektív traumává annak ellenére, hogy ehhez a kulturálistrauma-elméletekben megfogalmazott feltételek lényegében teljesültek. Kosztolányit vagy Kuncz Aladárt olvasva nem kételkedhetünk a spanyolnátha által kiváltott pszichés trauma kialakulásában: a járvány intenzív félelmet, kontrollvesztést, a kiszolgáltatottság és a megsemmisülés fenyegetésének érzését váltotta ki az emberekből. Bár a magyar irodalom neves alakjainak személyében a traumafolyamatnak megvoltak az ágensei is, a spanyolnátha hazánkban sem vált önálló kulturális traumává, csak beépült a világháború szörnyűségei közé.10 A spanyolnátha, az orvostudomány kudarca A hivatalos statisztikák adatai szerint Magyarországon 1918-ban 53 200 fő (a lakosság 0,29%-a) hunyt el spanyolnáthában. 1920-ban, a következő nagyobb hullám idején az áldozatok számát ennek kb. harmadára becsülik, pontos adatok azonban nem állnak rendelkezésre. A fővárosban 1918-ban 4105 (az összes halálozás: 8 Spinney, L. 1918 i. m. 17. 9 Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten. Budapesti Negyed 64. (2009) 206-232. Az első világháború és a spanyolnátha összefüggéseit több német monográfia vizsgálta, Manfred Vasold műve mellett szót érdemel még Wolfgang U. Eckart munkája is: Medizin und Krieg. Deutschland 1914-1924. Paderborn 2014. Magyarországon a témával Kiss Gábor foglalkozott, lásd Kiss Gábor: Spanyolnáthajárvány a Monarchiában 1918 őszén, a katonai források tükrében. Orvosi Hetilap 147. (2006) 850-851. 10 Virág Szabolcs: Trauma és történelem találkozása. Emlékezet, reprezentáció, rítus. BUKSZ 23. (2011) Nyár 161-170.; Gyáni Gábor: Kulturális trauma: adott vagy teremtett. In: Esemény - trauma - nyilvánosság. Szerk. Dánés Mónika - Fodor Péter - L. Varga Péter. Bp. 2012. 38-57. 100