Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
A SPANYOLNÁTHA EMLÉKEZETE sem jártak elöl jó példával, s nem mondtak le a tömegrendezvényekről. Például a körrendelet másnapjára, október 2-re Budapestre tervezett református zsinatot sem halasztották el. Tüdős István tiszáninneni református püspök hivatástudata is erősebbnek bizonyult a félelemnél, s elment a megnyitó ünnepségre. Itt kapta a hírt, hogy okleveles tanítónő leánya, Ilona, a fővárosi Erzsébet Nőiskola polgári leányiskolai tanítónőképezdéjének másodéves növendéke előző éjjel váratlanul elhunyt spanyolnáthában. A gyászoló apa leánya ravatalától hazautazott a családjához Miskolcra, néhány napon belül pedig már mindannyian betegen feküdtek. Az 52 éves püspök október 9-én, egy héttel a leánya után halt meg, felesége és kisebbik leánya túlélte a betegséget. A püspök barátai, hívei az egyéni megfontolásnál fontosabbnak tartották a végtisztesség megadását, így a temetésre hatalmas tömeg gyűlt össze. Az újság a legnagyobb járvány idején zsúfolásig megtelt templomról, utcán várakozó, messziről érkezett tömegről tudósított.42 A spanyolnátha mint az első világháború következménye „Minden háború megtermi a maga szörnyű járványát, ez szinte vele jár, ezzel a gyönyörűséggel még sohasem maradt el”43 — jegyezte fel Kaffka Margit. Nézetét Magyarországon és a nemzetközi sajtóban is sokan osztották. Többek között ennek tudható be, hogy a spanyolnáthát (és az áldozatok magas számát) is a háború következményének tartották, hiszen a nagy háborúkat gyakran követték a legyengült katonákat és lakosokat tizedelő járványok, éhínségek. Az első világháború alatt többször felbukkantak olyan fertőző betegségek (kolera, tífuszok vagy a vérhas), amelyek egyértelműen a katonaság közvetítésével kerültek a városokba.44 A nemzetközi sajtó alapján a közvélemény a spanyolnáthát sem érzékelte önálló természeti katasztrófaként, hanem a háború kísérőjelenségét látta benne. Ennek tulajdonította az áldozatok influenzához képest szokatlanul magas számát is. Gyakran hangsúlyozták, hogy az alultápláltság, a nélkülözés és a leromlott általános állapot emelte meg drasztikusan a halálozási rátát. Ezen az elképzelésen az sem változtatott, hogy a járvány a 20-40 év közöttieket, vagyis a legerősebb immunrendszerrel rendelkező korosztályt érintette a legsúlyosabban. Hiába akartak például a német szociáldemokraták politikai tőkét kovácsolni abból, hogy a 42 Ilona volt miskolci osztálytársnői, barátnői gyűjtést rendeztek, majd jótékony alapot hoztak létre korábbi felsőbb leányiskolás társuk emlékére. Tüdős püspök gyásza. Reggeli Hírlap, 1918. október 4. 2.; Tüdős püspök temetése. Reggeli Hírlap, 1918. október 12. 2.; Tüdős István püspök meghalt. 8 Órai Újság, 1918. október 9. 4. 43 Idézi Bodnár György: Kaffka Margit. Bp. 2001. 78. 44 Lásd részletesen Bozó Bence Péter: Az első világháború járványtörténeti jellegzetességei az Orvosi Hetilap egykorú számai alapján. In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Főszerk. Majoros István. Bp. 2015. 753-768. 108