Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Krász Lilla: Bevezető

JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON BEVEZETŐ A Covid-19 pandémia az egyén, a család és a társadalom szintjén jelentkező, az élet minden területére kiterjedő globális politikai, társadalmi, gazdasági, men­tális, kulturális hatást váltott ki. Mindez további súlyos kríziseket generál, rövid és hosszú távon is bizonytalan valóságérzékelést előidéző újabb járványok, a tö­meges migráció, politikai, gazdasági és társadalmi konfliktusok formájában, így nem meglepő az utóbbi évszázadokban pusztító járványok történeti kutatásának 21. századi konjunktúrája. Az elmúlt két évtizedben e témában megjelent publikációk legfeltűnőbb sa­játossága a járványok krízistörténeti narratívába ágyazott elbeszélése.­ A krízis­leírásokban két szemantikai hagyomány ötvözi egymást: az orvosi és a történe­ti. Az antikvitás Corpus Hippocraticum-n megfogalmazott, majd Galénosz által terjesztett orvosi krízistanában a betegség fordulópontját jelentő Kproig [crisis­ a pozitív és negatív irányba való elmozdulás lehetőségét egyaránt magában hordo­zó, behatárolt időre (maximum egy-két napra) korlátozódó nyitott állapotot jelöl, amelyben az orvos a korábban megfigyelt és összegyűjtött konstitúciós tényezők (anamnézis) és a felállított diagnózis alapján mond ítéletet a betegség lefolyásáról (prognózis), s dönti el, hogy a páciens meghal, avagy életben marad.2 A történetel­méleti krízis fogalomban az ítélet immár elszakad időlegességét jelző jelentésétől és egybeesik az idő kronologikus folyásával: olyan „kikristályosodási pontként”, áttörésként értelmeződik, amely a társadalmi, gazdasági, politikai életben hos­­­szú távú, mélyreható strukturális változások, visszafordulások vagy innovációk előidézője.­ Ezek a normatív premisszák a történész számára lehetővé teszik azt, hogy az események elbeszélésén túl belső összefüggéseket, folyamatokat, struk­túrákat rekonstruáljon.4­ 1 A krízistörténetírás járvány történet szempontjából meghatározó újabb elméleti szakirodalmából lásd Histoire et mémoire des risques naturels. Eds. René Favier - Anne-Marie Granet-Abisset. Grenoble 2000.; Handbook of Disaster Research. Eds. Havidán Rodríguez - Enrico L. Quarantelli - Rus­sell R. Dynes. New York 2006.; Krisis! Krisenszenarien, Diagnosen und Diskursstrategien. Hrsg. Henning Grunwald - Manfred Pfister. München 2007.; Geoffrey Parker: Grisis and Catastrophe: The Global Crisis of the Seventeenth Century Reconsidered. The American Historical Review 113. (2008) 1053-1079.; Krisengeschichte(n). „Krise” als Leitbegriff und Erzählmuster in kulturwissenschaft­licher Perspektive. Hrsg. Carla Meyer - Katja Patzel-Mattern - Gerrit Jasper Schenk. Stuttgart 2013. 2 Vö. RolfWinau: Krise (in) der Medizin. Die Entwicklung des medizinischen Krisenbegriffs und das ärztliche Selbstverständnis. In: Krisis! Krisenszenarien i. m. különösen: 41—44.; Reinhart Kosel­leck: Krise. In: Geschichtliche Grundbegriffe. Historisches Lexikon zur politisch-sozialen Sprache in Deutschland. Hrsg. Otto von Brunner - Werner Conze - Reinhart Koselleck. Bd. 3. Stuttgart 1982. 617-650. különösen: 619. 3 A krízisek és struktúrák belső kapcsolatához lásd Koselleck, R: Krise i. m. 629. 4 Rudolf Vierhaus: Zum Problem historischer Krisen. In: Historische Prozesse. Hrsg. Karl-Georg Faber - Christian Meier. München 1978. 313-329. különösen: 313. 5 SZÁZADOK 156. (2022) I. SZÁM

Next